Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
IV. Néprajz, régészet
lásuk korban valószínűleg megelőzi a szárazföldi dűlőnevekét. Az itt felsorolt pár név is sok mindent bizonyít: vető, vonyó, szórás, kihúzó, kiálló, habitta, gögecs, gurgó stb. A balatoni halászok, a földművelő emberhez hasonlóan, névvel jelölik meg azt a földrajzi helyet, ahol halásznak. A halászcíhely, tanya, húzóhely, kihúzó, vonyó, vető, kerítés, kötés a víznek az a névvel megjelölt része, ahol a halászok kerítőhálójukat siker reményében kivethették, vagy gépesített üzemben kiszórhatták. Ezek a nevek az elmúlt századok gazdasági, történeti, nyelvi, biológiai és kulturális viszonyainak kifejezői. A vízre vonatkozó topográfia eltér a szárazföld földrajzi neveinek megjelölésétől, mert itt nemcsak parti, hanem a vízre és a fenékhez kapcsolódó elnevezések is találhatók. (Ugyanez vonatkozik a folyóvizekre is.) Ezek a nevek, egy évszázad változásait figyelve, gyorsabban tűntek el, illetve változtak meg, mint a szárazföld nevei, a dűlőnevek. Azért is mentek hamarabb veszendőbe, mint a dűlőnevek, mert kihalnak azok az öreg halászok, akik még ikishálókkal, illetve kisszerszámokkal halásztak a Balatonon és a Kis- Balatonon. A századeleji tizennégy halásztelepből, halászbokorból ma már csak öt működik. A múlt század végén és a század elején 100-300 m-es hálókkal halásztak, ma ezer méteresekkel. A nevek számának csökkenése jelzi a technika fejlődését. Ma már modern hajókkal, jobb technikai eszközökkel halásznak. Egyes tanyák, halászóhelyek elnevezése az idők folyamán megváltozik, átalakul, megújul. Egy emberöltő alatt kicserélődtek a halászok, megváltoztak a parti jelek, megújul a nyelv, korszerűbbek a halászat eszközei. Munkám közben Hermán Ottó, Jankó János, Lukács Károly írásait tanulmányozva arra jöttem rá, hogy a nevek önmagukban nem adnak választ mindenre. Kerestem, kutattam, éppen úgy, mint a földrajzi nevek esetében, mit jelentenek ezek a nevek. így kitárult a múlt, megelevenedett a tófenék, elveszettnek hitt növények keltek életre és az élőlények furcsa viselkedésére kaptam magyarázatot. (Törökverő, Lilkwnos, Melegedő.) A változásokat a következő nevek is tükrözik. A vékonynyíresből idővel Vastag-nyíres lesz. A Kis-nád'ból Nagy-nád. Az is előfordul, hogy a parti jel már eltűnt, ennek ellenére még ma is Grófi kabinnak nevezik azt a helyet, ahol valamikor a gróf fürdőkabinja állt. Az akadó az a hely, ahol a halász hálója húzás közben elakadt. A balatoni akadok általában köves helyek. Ezek a köves helyek lehetnek természetesek vagy mesterségesek. Az akadok ígérik a legbőségesebb zsákmányt. Ezeket a helyeket keresi fel a hal ívás ideje alatt. A süllőfészkeket is ilyen területen helyezik el. Egyes természetes vagy mesterséges akadó gyakran eliszaposodik vagy elsüllyed. A Bő-kő gazdag halállománya meggyérült, és a tanya neve szinte észrevétlenül Bé-kő lett. A Becses-kő Böcskü lett és egy évszázad alatt Döcsküre változott. A Csicsergő vagy Csicserikő a Kis-Balaton pusztulásával elvesztette jellegzetes madárcsicsergését. A mai halász már abból magyarázza a -tanya nevét, hogy itt hal el a keleti és a nyugati lötyögök gyenge hullámzása, itt már csak csicsereg 203
