Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
Klenovics Imre, az MSZMP megyei pártbizottságának titkára megnyitja a tanácskozást
Azt tapasztalhatjuk, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek megjelenése óta a tudományos kutatás és fejlesztés növekvő mértékben járult hozzá a szocialista társadalomépítési feladatainak megoldásához. A tudományos tevékenység a kutató és fejlesztő munka, a társadalmi, a gazdasági igényekkel általában összhangban fejlődött. Ennek megvalósításához kedvező feltételeket teremtett az elmúlt évek lendületes társadalmi - gazdasági fejlődése. Előrehaladt a tudomány közvetlen bekapcsolódása gazdasági feladataink megoldásába. A tudományos élet eredményei nagymértékben hozzájárultak a társadalmi tudat, az emberek gondolkodásmódjának kedvező irányú formálásához. A tudományok művelői jelentős szerepet vállaltak a közművelődési és közoktatási feladatok megoldásában, a tudományos ismeretek, a marxizmus-leninizmus terjesztésében. A tudomány közvetlen termelő erővé válásával, a széles dolgozó rétegek általános műveltségének és szakmai kultúrájának emelkedésével, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásába mind szélesebb társadalmi rétegek kapcsolódnak be. összegezve megállapíthatjuk, hogy e négy megyében is jelentős eredményeket ért el a tudományos alkotó munka: növekedett a tudomány társadalmi szerepe. A kutató és fejlesztő munka következetesen és tervszerűbben szolgálta a szocialista építés gyakorlatát, közvetlenebbül járult hozzá társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításához. Kedves Elvtársak! A mai tanácskozásra az 1973. évi Zala megyei zalakarosi és az 1975. évi Tolna megyei szekszárdi regionális tudományos tanácskozások után került sor. Köztudott, hogy a regionális kutatások a II. világháború után kezdtek el tért hódítani Közép- és Kelet-Európábán. E kutatási irányzat azzal ért el különleges erdeményeket, hogy több tudományágat hívott segítségül, módszereiben is komplex kutatási eredményeket fogadott el. Hazai regionális vizsgálataink a társadalomtudományok és a természettudományok egész sorát mozgósították. A mostani tudományos tanácskozás a gazdasági, a társadalmi és kulturális életet átfogó tanácskozás. A tudományos tanácskozás 9 főreferátumának és 30 korreferátumának csaknem a fele a Balaton problematikájával foglalkozik. A tanácskozás bemutatja, hogy a balatoni fürdőkultúra az elmúlt történeti korszakokban milyen kapcsolatban volt a tájon dolgozó nép életével és rá kíván mutatni arra, hogyan vált a tó, a hajdan elzárt rezervátumból a nemzet parkjává és fürdőjévé, továbbá - már a hazai idegenforgalmi szerepkörből kilépve - hogyan vált közép-európai vonzáskörzeti üdülőterületté. Nagyon szeretnénk, ha e tudományos tanácskozás eredményei gyümölcsözően kamatoznának fejlesztési törekvéseinkben. Köszöntöm a tudományos tanácskozást rendező szerveket, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi bizottságát, a Magyar Történelmi Társulat déd-du-6
