Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
II. Urbanizáció, idegenforgalom
A napfény gazdagságának a hőhatásban és az ibolyántúli sugárzás -következtében van jelentősége; élénkíti az anyagcserét és mélyebbé teszi a légzést stb. A tó vizének az ember szervezetére gyakorolt közvetlen hatása igen pozitív, s nagyon kellemes a hidrosztatikai, termikus és kémiai hatások összegeződése kapcsán. A tó iszapjában lévő szervesanyagok mennyiségének az iszap termikus viszonyainak kialakításában va'n fontos szerepe. Pl. az elő- és az utószezonban a fürdőzést kellemessé teszi az, hogy a sekély tóparti vizen áthatoló sugarak jobban felmelegítik az iszapot, mint a felette lévő vizet. A víz e kettős hatásra rövidebb idő alatt gyorsabban melegszik. Az említett viszonyok elsősorban a déli partra vonatkoznak, amelyek következtében itt van lehetőség elsősorban az elő- és utószezon fürdőzésének bővítésére, mert a viszonylag meleg iszap hatására az alacsonyabb vízhőmórséklet is kellemes fürdőzést tesz lehetővé. A tó iszapjáénak másik hatása kozmetikai (sima, lágy bőr). A Balaton iszapjának nagy a hőtartó képessége és ez kedvező fürdőzés szempontjából. A Balaton és környéke kedvező lehetőséget teremt a sportolásra (nyáron, télen), a kirándulásra, turisztikára. Az említett tényezők egy '-jelentős fürdőkultúra kialakulását tették lehetővé. A mai értelemben vett balatoni fürdőkultúra a XIX. sz. második felében kezdett kialakulni. Jelentősebb fejlődése csak az 1860-as évektől kezdődően figyelhető meg, amely az 1861-ben megépített déli vasúthoz, illetve az ezt megelőző és ezt követő Balatonon és közvetlen térségében végrehajtott - nem mindenben sikeres - vízszabályozási munkálatokhoz kapcsolódott. A vízszabályozási munkálatok nem számoltak a csapadék és a vízhozam ingadozásávaJ. Az 1866-os alacsony, 48 cm-es vízállás súlyos következményei közül kiemelendő; a felszínre került homok mozgása, a nádasok leégése, a halak pusztulása óriási károkat okozott. A vasúti közlekedést a homok fenyegette, a vízi közlekedés az alacsóny vízállás miatt vált lehetetlenné. A Balaton szabályozásának az 1863-ban újból megépített Sió-zsilip megnyitása fontos állomása volt, s hasonló módon hatott a balatoni fürdőkultúra kialakulására is. A tőkés fejlődés lendülete, a déli vasút megépítése, a Balatoni Gőzhajózási Társaság működése, a hajóforgalom növekedése, nemcsak a Balaton elérhetőségét biztosították, hanem csökkentették a Balatonra utazás idejét is. (Pl. összekötetés Budapesttel, kikötő Siófokon, ahorinan Füredre, ill. Keszthelyre lehetett utazni.) A nagybirtokosok (saját érdekükben is) általában támogatták a fürdőhelyek kialakítását, s parcellázással járultak hozzá ennek az üdülőövezetnek a kialakulásához, fejlődéséhez. A Balaton, ha lassan is, de kezdett ismertté válni. Erről tanúskodnak az alábbiakban közölt szemelvények. A települések urbanizálódása fokozatosan - jóllehet eltérő módon - megindult, a jó levegő és a víz fontos lett a városiasodó települések lakói számára. A „Somogy” 1866. I. évf. 2. sz-ban olvashatjuk a Kaposváron építendő gőzfürdő megtagadása után: ,.S így megtagadták Kaposvár közönségétől azt, amelyre a lég és kenyér után a legnagyobb szüksége van a tikkasztó nyári napokban. Hol az aszaló napsugár alatt a bival, tehén, sertés csap60