Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
I. Agrártörténet
táblásítás költséghányada 15%, 1 ha szántóra 1883 Ft. A tervezés költsége ha-ként 432 Ft-ba került. Érdemes volt-e? Az 1976. gazdasági év a Zselicben is igen kedvezőtlen növénytermesztési eredményeket hozott, a somogyi Zselicben vállalati szinten veszteséges volt. A gödrei termelőszövetkezetben, amelynek 5798-ha-s termőterületéből ez ideig 62%-ot melioráltak, 1976-ban a növénytermesztés vállalati szinten, árkiegészítés nélkül, 14%-o.s költségarányos nyereséget hozott. Az árkiegészítést is számbavéve a növénytermesztés vállalati eredménye 21,4%-os 'nyereség volt. Túllőnénk a célon, ha ezt az eredménykülönbséget kizárólag a végrehajtott meliorációnak tulajdonítanánk. Nem vitás azonban, hogy a jel végrehajtott melioráció volt az alapja az ezt követő művelési ágváltozásoknak, a talaj hasznosítás racionalizálásának, a művelés intenzívebbé tételének és ezt követő intézkedéseknek, amelyek ezt az eredményt lehetővé tették. A TÓ MELLETTI VÉD- ÉS PARKERDŐK AZ 1890-1930-AS ESZTENDŐKBEN Takács Éva Ma már mindenki számára természetes, senkit nem kell meggyőzei arról, hogy a Balaton - szép földrajzi fekvése, természeti környezete, fürdésre és a vízi sportokra kiválóan alkalmas vize miatt - elsősorbán üdülésre, pihenésre alkalmas természeti adottság, éppen ezért különleges ellátási feladatokat betöltő körzet. Napjainkban már az is kézenfekvő, hogy a víztükör, a partmellék és a mögöttes területek egységes biológiai, természet- és gazdaságföldrajzi együttest alkotnak. S mint ilyén, a Balaton-környék egyre inkább egységes gazdasági-tervezési körzetté lép elő a gyakorlatban is. Aligha kétséges, hogy ennek a természeti együttesnek a megóvása, ahol szükséges, a rekonstrukciója, az itt állandóan vagy időszakosan élő népesség létfeltételeinek egyik igen fontos összetevője. Itt jutottam el a tulajdonképpeni témához, amely a természeti környezet egyik elemének, a Balaton környék biológiai egyensúlyát és esztétikai szépségét egyaránt jelentősen befolyásoló erdősültségnek a kérdésével foglalkozna. Kutatásaimnak a kezdetén tartok, így mondanivalóm inkább csak a további munka irányát szeretné kijelölni. Hozzászólásom címében véd- és parkerdők szerepelnek. Már elöljáróban le kell szegeznem azt a feltételezésemet, hogy a kettő között nem feltétlenül adott a kapcsolat, viszont ez nem is kizárható. A Balaton tájvédelmi jelentősége tulajdonképpen a múlt század utolsó évtizedeiben került előtérbe különböző tényezők együttes hatásaként. Feltétlenül ki kell emelni azoknak a buzgó és lelkes személyeknek, társulatoknak a szerepét, akik közéleti kapcsolataikat felhasználva szervezték a Balato'n fejlesztést. Szerepüket - miután ez szorosan ‘nem tartozik a témámhoz - nem részletezném. 49
