Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
I. Agrártörténet
ipar - továbbá a kereskedelem lényegében zökkenőmentesen hasznosítja az egész népgazdaságunk javára. A megnövekedett árutermelésnek következményeként változott a termelés szerkezete: néhány fő növényinek számító termény vetésterülete jelentősen csökkent (pl. a búzáé) és más, elsősorban ipari és takarmánynövény vetésterülete pedig megnövekedett. A megnövekedett árumennyiség következménye az is, hogy az élelmiszeripari üzemekben bővítést, rekonstrukciót kellett végrehajtani - és meg kellett építeni a szekszárdi húsfeldolgozó kombinátot és a feldolgozó üzemet is. A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERIPAR TERÜLETI KAPCSOLATAI A DÉL-DUNÁNTÚLI TERVEZÉSI-GAZDASÁGI KÖRZETBEN Rechnitzer János A területkutatásokban a jelenségek egyre bonyolultabb rendszerével találkozunk, hangsúlyozottabban jelentkezik ez akkor, ha egy megye gazdaságszerkezetét kívá!njuk elemezni. Az adott terület ágazatai, vállalatai között a termelési, felhasználási kapcsolatok rendkívül összetettek, sokrétűek, amelyek egyben meghatározzák a terület gazdasági jellegét is. Az ágazati kapcsolatok mérlegével az újratermelési folyamatban az anyagi javak mozgását tudjuk bemutatni. Ez a közgazdasági modell képes arra, hogy a termelési, fogyasztási kapcsolatok bonyolult folyamatát bizonyos feltételezések mellett leegyszerűsített formában, számszerűen rögzítse, ugyanakkor mint matematikai modell segítségével a bonyolult továbbgyűrűző hatásokat összetett matematikai módszerekkel is elemezhetjük. A területi ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításánál célunk az, hogy a) feltárjuk az adott területi egység gazdaság szerkezetében meghatározó szerepet játszó ágazatokat, b) kimutassuk a felhasználási és feifooosátási kapcsolatokon keresztül a kiválasztott terület (megye) és más területek (megyék) kapcsolatait. A Baranya megyére kidolgozott ,,B” típusú ágazati kapcsolatok mérlegében1 a megye gazdaságát 18 szektorra bontottuk, ezen belül az élelmiszeripar ágazat megyén belüli és területi kapcsolatait három iparcsoportban mutatjuk be. Az iparcsoportok kialakításánál törekvésünk az volt, hogy azok jól tükrözzék az ágazaton belüli termelési, technológiai különbségből adódó eltéréseket. Így az élelmiszeripar I. (hús-, baromfi- és tojásfeldolgozó-, tejipar) alatt az állati eredetű termékek feldolgozását értjük, az élelmiszeripar II. (tartósító, malom-, sütő-, tészta-, cukor-, édesipar) alatt a növényi eredetű termékek feldolgozásával foglalkozó vállalatokat összesítettük és az élelmiszeripar III. (bor-, sör-, árvány-, dohányipar) iparcsoporthoz az élvezeti cikkeket gyártó egységeket vontuk össze. A megfigyelésünkbe bevont egységek az összes megyei állóeszközállomány 86,1%-át, a foglalkoztatottak 83,6%-át foglalták magukban, felmérésünket 1975- re végeztük. 39
