Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
I. Agrártörténet
TOLNA MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE ÉS HATÁSA AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGRA (1960-1976) K. Balog János A Tolna megyei Népújság 1961. jainuár 12-én adta hírül, hogy a megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, Tolna megye termelőszövetkezeti megye lett. Két esztendő alatt (1959 telétől 1961 januárjáig) mintegy 40000 taggal gyarapodott a tsz-tagok száma. (1958-ban 5101, 1961-ban 45043 volt a tagok száma.) A közös gazdaságok száma is emelkedett, 105-ről 159-re. Noha még az egyénileg gazdálkodók között - minimális intenzitásra csökkentve - folyt az agitáció, a figyelem már az újabb fő feladatra irányult: a tegnapi kisparcellákból valóban 'nagyüzemi gazdaságok kialakítására. Ebből az időből jól ismert a patronáló mozgalom. A fiatal Tolna megyei termelőszövetkezeteket a megye ipari üzemei mellett a budapesti XXI. és a XII. kerület pártszervei és ^szervezetei, valamint üzemei segítették. A patronáló mozgalom 1960-ban bontakozott ki teljesen és a változó igényeknek megfelelően változó tartalommal általában a 60-as évek közepéig tartott, de egyes üzemek még a hetvenes évek közepén is rendszeres kapcsolatot tartottak patronáltjaikkal. 1960-ban a budapestiek 75 termelőszövetkezetet, illetve termelőszövetkezeti községet patronáltak. A megyében mindössze 15 szövetkezet nem szorult ilyen jellegű segítségre. A megyei pártbizottság 1961 május elején azokba a szövetkezetekbe, amelyekben nehezebbén indult a közös munka, vagy a vezetés volt gyenge, tapasztalatlan, 8 hónapra politikai megbízottat küldött ki, tapasztalt pártmunkásokat. A szövetkezeti gazdálkodást segítették az ismert - és népszerű - 3004-es rendeletek. Ezek lehetővé tették, hogy csupán Tolna megyében 54 elnököt, 84 agronómust és állattenyésztőt, valamint 43 főkönyvelőt irányítsanak a közös gazdaságokba. Tolna megyében is sikeresén hajtották végre a párt által célul tűzött kettős feladatot: az átszervezést úgy sikerült végrehajtani, hogy a fő terményféleségekből a termelés egyáltalán nem, vagy csak igen minimálisan csőikként. Visszaesés csupán 1961-ben volt, ami a rendkívüli kedvezőtlen időjárának volt az eredménye. A megye mezőgazdasága az átszervezés után nyerte vissza korábbi rangját az ország gazdaságában. Tolna megye a felszabadulás előtt rangos helyet foglalt el az ország mezőgazdasági termelésében. Mezőgazdaságára a viszonylag fejlett állattenyésztés és az intenzív növénytermesztés volt a jellemző. Állatsűrűsége alapján az előkelő 5. helyet foglalta el. Országos hírű volt a szarvasmarha- és lcállománya. Virágzó volt a szőlőkultúrája is. A II. világháború idején megkezdődött hanyatlás hosszantartó folyamatnak bizonyult, s csak 1957-től alakult ki a kedvező tendencia, amely - egy-egy kedvezőtlen esztendőtől eltekintve - mind a mai napig tart. E kedvező folyamat tartalma abban foglalható össze, hogy a magyar mezőgazdaságban az egyéni tulajdon talaján álló kisparcellás gazdaságokat felváltotta a szocialista nagyüzem, ez a nagyüzem megadta annak a lehetőségét, hogy a mezőgazdaságban rövid néhány esztendő alatt tért hódítson a tudományos tech35
