Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)

V. A szekcióvezetők zárómérlege

alapvető szerepet betölteni? A halásztopográfiai vizsgálatok több hely nevének adta meg helyes értelmezését, művelődéstörténeti hátterét, s világította meg a változások folyamatát. Ez utóbbi dolgozatot Reöthy Ferencnek köszönhetjük.

A táj etnikai elkülönülésében oly nagy szerepet betöltő viseleti darabok közül ezúttal, Gémes Balázsné előadásában, az eddig igen elhanyagolt köznapi, a munkaruhák viseletéről hallottunk tájékoztatást, míg a másik előadás, Kerecsényi Edit referátumában, éppen az előállítás, a termelés oldaláról kívánta bemutatni s fontos kérdést. Referátuma egyúttal értékes adalékokat közölt a Zala megyei ipar és ipari munkásság ún. előtörténetéhez is.

Régészeti előadásként hangzott el Magyar Kálmán: A középkori egyházi díszítőművészet Somogybán című korreferátuma, de néprajzosnak, művelődéstörténésznek, sőt történésznek is éppúgy tanulságul szolgálhat fontos stíluselemek precíz szétválogatásával és diavetítős bemutatásával. A népi stílustörténeti kutatás különösen sokat okolhat belőle. Külön kiemelendő referátumának az a része, amely a középkori francia-magyar kaposolatok régészeti emlékeit tárta elénk, mely méltán soraikozik a folklór, a nyelvészet és a szokáskutatás eddig feltárt, de korántsem kimerített eredményeihez. Bárdos Edit beszámolójának különös izgalmát pedig, sok értékes eredménye mellett, az adta, hogy az előadásra egyenesen a régészeti feltárásról, terepmunkájáról érkezett, és a folyamatban lévő, korántsem lezárt eredményeiről és friss élményeiről számolhatott be. A középkori falu, település és demográfiai történet minden bizonnyal igen értékes munkával gyarapodik feltárása nyomán.

Ma került sor Vándor László előadására, aki a Zala megyei területen feltárt gótikus emlékeket mutatta be, melyek nyomán feldereng egy kiterjedt terakotta építőműhely, illetve egy építő iskola körvonala is. Ennek itáliai kaposolajtai, úgy tűnik, kibogozhatóvá válóik.

Amint e rövid áttekintésből is kitűnik, a referátumok és korreferátumok a Dél-Dunántúl életének fontos és időnként aktuális kérdéseit érintették. Olyan kérdéseket, amelyek országos viszonylatban is jelentősek, ugyanakkor itt helyileg gondosabban, finomabban részleteiben kutathatók. A beszámolók nyomán mindenesetre megerősödhetett a hallgatóságban és valamennyiünkben az a nézet, hogy igen nagy jelentősége van az ún. helyi kutatásnak. Ez a kutatás korántsem egy fenti szervtől, valamelyik intézettől, intézménytől megszabott és irányított részfeladatok végrehajtása, hanem Önálló koncepciót kívánó, különálló feladat. Más dolog viszont az, hogy a munka összhangban kell hogy álljon és kiegészítse az országos feladatokat is. A szekcióülés, úgy érezzzük, a helyi kutatásoknak ismételten megmutatta nagy jelentőségét, megadta rangját és kiemelte értelmét. Amennyi hátrányt jelent az elszigeteltség, amibe sajnos egyes kutatóink mai napig is leledzenek, annyi előnyt jelent a helyi kutatás bő lehetősége, az anyaghoz való közelség s ugyanakkor az is, hogy egy-egy intézményben pl. múzeumban, több rokonszakma képviselője is együttműködhet, egyes kérdéseket komplexebb módón is megközelíthet.

Végezetül engedjék meg, hogy én is külön köszönetemet fejezzem ki a szekciók és általában az egész tudományos tanácskozás szervezőinek, akik komoly erőfeszítéseket tettek, hogy ez az értékes és komoly eredményeket hozó tudományos tanácskozás létrejöjjön; remélhetőleg ennek eredményei a közeljövőben napvilágot is láthatnak.

244