Kanyar József - Troszt Tibor (szerk.): Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék regionális tudományos tanácskozása (Kaposvár, 1978)
III. Művelődéstörténet
bözőbb módszerekkel történő feldolgozása szerepelt. Szó sincs arról, hogy Mikszáth, Jókai jelentette volna azt a vonalat, ahol az irodalmi művek bekapcsolása jelentkezett. A gyakran megrendezett ún. szociális kurzuson, továbbá a Magyar irodalom története c. munikásiskolai előadásokon, az egykorú irodalom legjobbjai szerepeltek. Ismétlem Pécsett különösen Ady Endre. Mellette Juhász Gyula. Az persze természetes, hogy Petőfi, Vörösmarty, Arany elmaradhatatlan. Nem irodalmi betétről van szó. Az említett költőik egész életműve szerepelt. Nem véletlen viszont, hogy a leggyakrabban a forradalmi tartalmú művekkel jelentkeztek a témavezetők. Petőfi szabadságdalai, és Ady munkást és forradalmat idéző költészete rendkívüli erővel hatott a munkásság között. Pécsett másfélévtizedes, tudatos program végrehajtása eredményeképpen az irodalom népszerűsége nőtt. A Pécsi Szocialista Párt (az SZDP és a kommunistákból állt) vezető lapja, a szerb megszállás alatt rendezett irodalmi ünnepségek idején a következőképpen értékelte Ady Endrét: „... Ady Endre az első költő, aki a Munkát zengi Magyarországon. Észreveszi a proletár-fiú apját, aki »izzadva lót fut robotol«, s az első, aki meglátja a proletár lányt, »őszirózsát, az urak gomblyukában«. Haragszik a gőgös grófra és gyűlöli a »gazdagult zsidót«. Valami végzetes és csodálatos szooializmus van benne, az a tragikus együttérzés a néppel, ami csak egészen kivételes emberekkel születik. Zilahi kis nemes, aki y-al írja a nevét, kastély mellett nevelkedik, tudja, hogy miről lehet megismerni a jó paripát és mégis ... mégis nem azokhoz tartozik... Hanem hozzánk. Azokhoz, akik »magukat meg nem alázzák a tőke és az Ür előtt«. Soha forradalmibb, soha lázadóbb szavú, merészebb öklű költőt a magyar irodalomban nem ismertünk. Még Petőfi forradalma is más. Ady lázadásában ott érezzük lüktetni a francia szocializmus hagyományait.” A pécsi rendőrkapitány 1906. évi munkásiskolai előadáson ülő 500 hallgatót úgy jellemezte, hogy azok templomi csendben ülnek. Bányászok, városi munkások, asszonyok, és áhítattal hallgatják apostolaikat - Ti. Doktor Sándort az orvos filozófust, a leninizmus egyik első magyarországi agitátorát, Hajdú Gyula kiváló jogászt, politikust, Rácz Sándor irodalom tanár előadását Petőfi forradalmi költészetéről. Doktor Sándor esztétikai, Hajdú Gyula a forradalomról szóló előadását megismételték hasonló számú hallgatóság előtt. A dualizmus korában a közműveltség egyik fontos fokmérője a könyvtárügy. Az önálló és különböző helyi támogatású könyvtárak mellett nem volt jelentéktelen azoknak a könyvtáraknak a száma, amelyéket a munkásság a maga erejéből hozott létre. A pécsszabolcsi bányamunkás helyi csoport 300 kötettel rendelkezett. A szociáldemokrata párt politikai és közművelődési jellegű könyvészete, e mellett az egykorú magyar és egyetemes irodalom klasszikusai, kisebb része ponyva, és egyéb értéktelen könyvanyagot tartalmazott. Figyelemre méltó, hogy a vidéki falvak egyesületi könyvtára mellett Izsép, Hercegmárok kifejezetten oilyan könyvtárat állított fel (200 kötettel), amelyben Marx csaknem valamennyi magyar kiadású füzete meg volt. Bár a lakosság jelentős része szerb és sokac, Petőfi, Vörösmarty, Mikszáth stb. művei is megtalálhatók. Magánkönyvtárak működéséről is tudunk. Ilyen működött Pécsbányatelepen, a betiltott bányászszakszervezeti könyvtár után, a húszas évek legvégéig, 1938-ig
