Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976

BARANYA NAGYLEPKEFAUNÁJA VI. 63 íág tölgyfogyasztó faj él a Villányi-hegységben, amely a nedvesebb (pl. Dráva-síki) tölgyeseket elkerüli: Agrochola laevis Hbn., Dichonia convergens Schiff., Marumba quercus Schiff., Dryobotodes protea Schiff, stb Lényegesen nagyobb mennyiségben fordulnak elő az általánosan elterjedt nyugatpalearktikus, polifág tölgyfogyasztó fajok, mint a Minucia lunaris Schiff., Drepana binaria Hufn., Peridea anceps Schiff., Hybocampa milhauseri F., Dr у тоnia~îa]ok, Spatalia argentina Schiff., Cyclophora ruficiliaria H.-Sch. stb. A szibíriai elterjedési alaptípushoz tartozó fajok mivel nagyobb részük ökológiai igénye eltér a Villányi-hegységben megtalálható feltételektől - inkább csak a környező területeken fordulnak elő. Viszont, mint egyéb, szigetszerűen elhelyezkedő, eltérő ökológiai adottságú helyeken, itt is igen sok „idegen" elem fordul elő a területen. Ezeket éjjeli kó14. ábra A loimbfogyasztó fajok mennyisége az összes nagylcpfcék számához viszonyítva. /: Máriagyűd, lámpázásolk; 2: Villány; 3; Nagyharsány, mezőgazdasági fénycsapda; 4: Nagy harsány, fénycsapda. A: po'lifág tölgyfogyasztók, B; monogáf tölgyfogyasztók; C: fűz- és nyárevőik, D: lombfogyasztók összesen.