Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976
>б UHERKOVICH ÁKOS г. Máriagyüd. A korábban Gilvánfán álló fénycsapdát (Uherkovich, 1976) 1974. И. 15-től Máriagyűdön működtettem, 80 wattos higanygőzlámpával. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság máriagyűdi kőbányája feletti területen, igen kedvezően sikerült felállítani a csapdát. A csapda körül sziklagyepek, molyhostölgyes karszbokorerdő és telepített fenyvesek voltak (9. ábra). Bár itt csak VI. 23-ig működött, mégis meglehetősen sok, 1970 nagylepkét fogott meg. A kezelő személye miatt azonban be kellett szüntetni működtetését, s így anyagának kvantitatív kiértékelése is csak a tavaszi-koranyári aszpcktust mutatja be (10. ábra). Működése négy hónapja alatt a következő fajok voltak a leggyakoribbak: Orthosia cruda Schiff. 17,13% Scotia segetum Schiff. 5J 8 % Axylia putris L. 5,6 з и /о Xylomiges conspicillaris L. 4>з6 и /о Cerastis rubricosa Schiff. 4> 2 6% Omphalophana anthirrhini Hbn. 4 5 oi% Mamestra w-latinum Hufn. 2,95% Diaphora mendica Cl. 2,49% Тупа jacobeae L. 2,18% Spilosoma menthastri Esp. 2,08% További 16 faj dominanciaértéke volt i%-nál nagyobb. 90 fajt csak 1-3 példányban gyűjtött a csapda. A fajszám összesen 166 volt, 3. Nagyharsány. A máriagyűdi csapdát, ottani működésének kényszerű befejezése után új helyre kellett telepíteni. Legjobb lehetőség erre Nagyharsányban adódott, ahol ugyan már működött növényvédelmi fénycsapda, de az elhelyezése folytán a hegylejtőn élő fajokat csak elvétve fogta meg. Az új csapdát a község északkeleti részén sikerült felállítani, ahol kellőképpen megvilágította a hegyoldalt. Sajnos, a csapda és a sziklagyepek között mintegy 150 méter széles kultúrterület helyezkedett el (főleg szőlők), így a rosszabbul repülő Geometridákbói igen keveset fogott, és ciomináltak benne széles ökológiai tűréshatárú, kultúrterületeken élő fajok. A csapda kezelését Böhönyei Gizella tanár vállalta, munkáját mindvégig rendkívül gondosan és megbízhatóan végezte. A csapda 1974. VI. 24-től 1975. XI. 30-ig folyamatosan működött - beleértve a téli hónapokat is - 1974-ben 2252 példányt (222 fajt), т975-ben 5270 példányt (275 fajt) fogott (11-12. ábra). Bár ezek a számok abszolút értelemben igen alacsonyak, beerdősült területen működő csapdák fogási mennyiségeinek csak töredéke (pl. Gilvánfa, Kisvaszar, Komlóed), de számos olyan - köztük faunára új - faj is került elő, melyek megismerése miatt érdmes volt e helyen fénycsapdás gyűjtéseket végezni. A leggyakoribb fajok a következők voltak: 8. ábra. A nagyharsányj növényvédelmi fénycsapda anyagának dominancia-eloszlása, a: i%-nál nagyobb; b: i%-nál kisebb dominanciája fajok (1970: 124 faj = 27,18%; 1974; 131 faj = içj4-ben: Discestra trifolii Hufn. 7>97% Scotia segetum Schiff. 7>97% Amatbes c-nigrum L. 7>3i% Tarache lucida Hufn. 7>35% Axylia putris L. 5,04% Vhragmatobia fuliginosa L. 3,91% Semiothisa clathrata L. 2,98% Mythirnna l-album L. 2,44% S copula marginepunctata Gze. 2,22% Spilosoma menthastri Esp. 2,09% További 10 faj dominanciaértéke haladta meg az i fl /o-ot, 136 bajnak viszont csak 1-3 példányát fogta meg a csapda.
