Uherkovich Ákos: A Dél-Dunántúl természettudományos kutatásának eredményei I., 1976
и UHERKOVICH ÁKOS A 17 máriagyűdiJámpázás alkalmával - melyek meglehetősen jól felölelték a teljes repülési időszakot - a következő fajok bizonyultak a leggyakoribbaknak : Emmelia trabealis Scop. Ascotis selenaria Schiff. Scotia segetum Schiff. Autograpba gamma L. Amathes c-?űgrum L. A.xylía putris L. Sterrba aver s at a L. Semiotbisa clathrata L. Mamestra brassicae L. Semiolbisa alternaria Hbn. 3,09% 2,71% 2,48% 2,41% 2,39% 2,24% 1,94% 1,94% 1,88% 1,60% További 18 faj mennyisége haladta meg az i%-ot. Ezzel szemben 76 fajt l-l, 51 fajt 2-2 és 36 fajt csak 3-3 példányban gyűjtöttem (5. ábra). ). ábra. Dominancia-eloszlás a Máragyűdön végzett lámpázásoknál. a: i%-nál nagyobb; b: i%-nál kisebb dominancíájú fajok (334 faj = 54,53%) 2. Villány. 1972-74. folyamán a Harsányi-hegy (Szársomlyó) villányi, azaz északkeleti végénél, a Művésztelep közvetlen szomszédságában 8 alkalommal lámpáztam. A hegy délkeletre néző lejtőjén, a hegy lábától 2-300 méterré állítottam fel lámpámat úgy, hogy az nyugat felé világított. A növényzet itt elsősorban különböző gyeptársulásokból áll, ezen csak elszórtan van egy-egy bokor (főleg Crataegus monogyna, Rosa canina, colutea arborescens, Prunus spinosa), a legközelebbi molyhostölgyek távolsága 2-300 méter. A lámpa itt igen nagy területet világított meg, fénye a hegy lábán túl is messzire ellátszott (és ennek következtében a több kilométerre lévő nedvesebb élőhelyek fajait is behozta!). A gyűjtések időpontjai, illetve a faj- és példányszám: ,197.5 19731974. 1.9.. VI. 13. VI. 29/30. VIII. 7. VIL 20 IV. 10. IV. 26. v'. \. 33 faj 95 „ 88 „ 102 „ 115 » 23 » 118 F éldány 555 ?, 3959 »J 681 ,, 1117 >> 85 11 8 J> 116 Meg kell jegyeznem, hogy az 1972. VI. 29-30-án végzett gyűjtés alkalmával az Autograpba gamma L. tömeges vándorlása miatt e fajból mintegy 3200 példány gyűlt össze a lámpa körül. A lepkék a gyűjtés egész ideje alatt határozottan dél-délnyugati irányból, menetoszlopszerű tömegben, sűrűn követve egymást haladtak, hatalmas tömegükkel erősen megnehezítették a gyűjtést. Ehhez hasonló tömegrepülést egyéb területeken végzett gyűjtőmunkám során sem észleltem még, ez általában a délebbi tájak sajátsága. 3. Nagyharsány, A község mellett, a Szársomlyó lábánál (a temető mellett) csak két alkalommal lámpáztam : 1971. V. 1. 42 faj 108 példány 1972. V. 19. 83 faj 419 példány Igen jelentős eredményeket hozott a területen működő fénycsapdák adatainak feldolgozása. A csapdákat részben a Baranya megyei Növényvédő Állomás (Szederkény), részben a Janus Pannonius Múzeum működtette. Anyagukat dr. Kovács Lajos kezdte feldogozni (Nagyharsány, növényvédelmi fénycsapda, 1970), majd pedig 1974-ben és 1975-ben magam dolgoztam fel. т. Nagybarsány, növényvédelmi fénycsapda. 1970 áprilisa óta működik, kártevő-prognózis céljaira. Működési éveiben a kártevők feldolgozását a Növényvédő Állomáson végezték, az anyag Macrolepidoptera-részének teljes feldolgozása 1970-ben és 1974-ben történt meg. 1970 folyamán 100 wattos normál égővel üzemeltették, később higanygőzlámpára tértek át. Elhelyezése olyan volt, hogy a hegy felé alig világított, céljainak megfelelően elsősorban a kultúrterületeken repülő példányokat fogta be. 1970-ben IV. 16-V. 30. és VII. 13-X. 15. között működött, és ez idő alatt 1051 Macrolepidopterát fogott meg (6. ábra). Az anyag nem állt rendelkezésemre, de Kovács Lajos precíz és megbízható fénycsapdatörzskönyveinek adatait felhasználhattam. 1974-ben IV. 8. és IX. 20. közötti időszak nagylepkéit dolgoztam fel. A csapda ez idő alatt 1168 nagylepkét fogott. (7. ábra) Mindkét évben viszonylag csekély volt a fajszám (151 illetve 157). A leggyakoribb fajok a követke2Ők voltak:
