Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

nántúli) dallamok" alfejezetének 2. pontját]. - Korábban felvett változata e kö­tetben: 357.; további somogyi változatok: 544. a-b) és az ott említettek. HANGLEMEZ - 16. sz. : A Dél-Dunántúlra jellemző „Gulásbojtár"­dallamtípus változata, többnyire erre énekelik a „Nád Jancsi"-balládát is; vö. 542. d) . . . - Korábbi változata e kötetben: 131., férje másszövegű változata: 148. és ennek Zenei Jegyzete). HANGLEMEZ - 17-18. sz. : A Somogyra igen jellemző, rengeteg válto­zatban előforduló „Erdők, völgyek .. ."-dallamtípus két változata, a 17. dunán­túlibban, a 18. országosabb intonációban. Mindkét egyéniség archaikus ízzel, hite­lesen tolmácsolja e típust. - A 17.-nek korábbi változata e kötetben : 151.; - to­vábbi somogyi változatok: 548. a) és az ott említettek. HANGLEMEZ - 19. sz. : Az újstílusú „Páva-egymagúság" és a dunántúli intonáció kiemelkedő példája; többnyire karikázó-szöveggel szokták énekelni (e balladatípust pedig inkább másfajta újstílusú dallamokra). - Korábbi változata e kötetben: 90.; - további somogyi változatok: 545. e) és az ott említettek. HANGLEMEZ - 20. sz.: Dunátúliasan intonált, alapjában ötfokú újstí­lusú dallam. - Korábbi változata e kötetben: 107. HANGLEMEZ - 21. sz.: Ritka dallamtípus változata; Karádon a „Le­nezés"-sel énekelt alakja került elő, Lápafőn (Tolna) pedig pünkösdi szokásként élt valaha. Régies, ereszkedő dúrhexachord dallam, éppúgy lehet óeurópai örök­ség, mint ugorkori elemek későbben strófásodott formája (ennek eldöntéséhez jóval több eurázsiai változat előkerülése szükséges). - Falubeli másik változat : 60. HANGLEMEZ - 22-23. s2­: A XVI-XVII. században virágzó, s a nép száján máig fennmaradt „históriás ének"-stílus változatai. Ez a stílus valószínű­leg sokat őriz (átvett) a középkori epikus énekek stíluselemeiből és azzal együtt a siratódallamok egyfajta továbbfejlesztésének is tekinthető. Dunántúlon már eléggé ritkák, Erdélyben és Moldván még gyakran f elhangzanak ; többnyire val­lásos, koldus, vagy ballada-szöveggel élnek. - A 22. sz. korábbi változata e kö­tetben: 248. HANGLEMEZ - 24. sz. : Dallama vagy közép-európai, vagy északi szláv (nyugati szláv) átvétel lehet, zárósora már hamisítatlanul magyar jellegű (régi stílusú dallamokai egyező) alakzat. - Korábbi változata e kötetben: 43. HANGLEMEZ - 25. sz.: Az „Angoli Borbála" - „Rákóci kis úrfi" (Bodor Katalina) dallamtípusának fríg zárással színezett, egyébként ötfokú vál­tozata, dunántúlias záróritmussal. Lásd a Zenei Jegyzetek 2. és 17. számánál mondottakat. - Saját korábbi változata e kötetben: i8. ? helybeli születésű másik asszonyé: 17 és annak Zenei Jegyzete. 463

Next

/
Oldalképek
Tartalom