Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

25. SÁGI BIRÓNÉ ASSZONY Jó estét, jó estét, Sági biróné asszony! Itthon van-ë a lánya, Az a hires menyasszony? Itthon van, ott benn van, A belső szobába, Jóizüen aluszik A paplanos ágyába. Menjen be, költse fel, Küldje el a bálba, Szép brimer cipőjét Húzza fel a lábára. Zöld sejemszoknyáját, Kösse a derekára, Fényes aranygyűrűjét Húzza fël az ujjára. Bemegyek, felköltöm, Elküldöm a bálba, Tizenkét betyárral Mulatni a csárdába. Húzzátok cigányok, Estétől reggelig, Most mulatok kedvemre Sági biró lányával. A lábam elfáradt, A fejem elszédült, Nem birok táncolni, Vér fojik a cipőmből. Édes szép kedvesem! Engedj ki pihenni, Szép bruner cipőmből Véremet kiönteni. Nëm lëhet kimenni, Nëm lëhet pihenni, Szép brunër cipődből Véredet kiönteni. A többi vendégnek Húzzák a vigadót, Sági biró Mariskának Most húzzák a haldoklót. Ëgy óra, két óra, Harangoznak hajnalra, Sági biró leányát Viszik már meghalva. Jó reggelt, jó reggelt, Sági biróné asszony! Itthon van-ë a lánya, Az a hires menyasszony? Nincs itthon, nincs itthon, Elküldtem a bálba, A tizenkét betyárral Ott mulat a csárdába. Itthon van, itthon van, Itt hozzák meghalva, A tizenkét betyár már A vérét kiontotta. Meghalt már, meghalt már, El izs van temedve, Az a tizenkét betyár Szenved már a börtönbe. Édesanyám csak még, Egyszer látnálak meg, Sötétkék szemedet Pirosra csókolnám még. Verd meg isten, verd meg, Azt az édesanyát, Ki tizenkét betyárral Bálba hagyja a lányát. Vese, Németh Rozi, (sz- içn) Зб