Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

A menyasszonyt viszem, téged majd úgy húzlak, ,* Szemetes gödörbe majd bele taszítlák. Konyhán forgolódó sok szakácsasszonydk, Kik az ételeket jól összesóztátok, Kancsót hajtogatva kipirult orrotok, Tudom a halálra nem is gondoltatok. Tiveletek is leszen ma nagy számadásom, Elmegy a kedvetek, tudom, ha megmondom. Pokol tornácában van egy nagy vasfazék, Minden szakácsasszony abba hurcolkodjék. Másvilág határán van egy híres csárda, Minden boriszáknak bizonyos szállása, A mi bort hordónknak ott lesz jó lakása, Nef élj, a sírásó sírodat már ássa. Somlai, tokaji, vései, csopaki ott csöbörbe folyik, Ingyér kínálgatják: hurkát, sonkát, kolbászt, Majd a szádba nyomják. Sarokba kuporgó juhszemű cigányok, Zavarnának széjjel innen a tatárok. Hegedű, furulya, cimbalom, nagybőgő, Készen vár már rátok pokolbeli füttő. A fő ördög is már várakozik rátok, Rövid idő múlva be kell rukkolnotok, Most megtelt szekerem, másfelé megyek, Beszámolás útján újaikat keresek. Mind elhordom a sok korhelyt, és naplopót, Holtra szeppent cigány, húzz rá egy vigadót. Vese, Németh József (sz- 1902) (írás után) 390. ADJON AZ ÚRISTEN SZERENCSÉS JÓ ESTÉT! Adj an az Úristen szerencsés jó estét! No megaztán jó bort, m'ég tüzes menyecskét. Azért látogattuk mfeg ezt a borpincét, Hogy itt elfogyasszunk égy jó néhány iccét. No, persze utána a liter is jöhet, Ez hozza meg nekünk a mi jókedvünket, Mert a régi szokást azért ma is tartjuk, Hogy a borpincéket sorba látogatjuk. Rojtos szőrtarisznya van a mi nyakunkba, Abba van a paraszt minden jó falatja, A jó sunka, kolbász, a jó bort míegkívánja, Aztán előkerül a gazda citerája. 265