Együd Árpád: Somogy néprajza I. • Somogyi népköltészet, 1975

10. NÁNDORVÁRI ILONKA Egy özvegyasszonynak Tizenkét lánya volt, A tizenharmadik Nándori dajka volt. Ilonkám, Ilonkám! Mi annak az oka, Zöld sejömszoknyádnak Hosszabb a hátujja? Szabó nëm jó szabta, Varró nëm jó varrta, Nándori kiráj volt Ennek elrontój a. Hóhérok, hóhérok! Vigyétek lányomat Vigyétek lányomat Az akasztófára. Édösanyám, várjon, Várjon ëgy fél órát, Hadd írjak levelet, Hadd írjak levelet. Édös föcském, föcském! Vidd el levelecském, Vidd el levelecském Nándori kirájhoz. Ha ebéden érëd, Tányérjába tögyed, Ha vacsorán érőd, Feje alá tögyed. Én ebéden értem, Tányérjába töttem, Én vacsorán értem, Feje alá töttem. Szógállóm, szógállom! Ne készíts már néköm, Megjött a bus napom, A busi levelem. Kocsisom, kocsisom! Fogjál be hat lovat, Fogjál be hat lovat, Azt is a legjobbat. Jó napot, jó napot, Ismeretlen anyám! Hol van az én babám, Nándorvári dajkám? Elment a fojóra, Lábát mosogatja, Lábát mosogatja, Magát csinosgatja. Nincsen ott, nincsen ott, Ismeretlen anyám. Hol van az én babám, Nándorvári dajkám? Mit tűrjem-tagadjam, Ki köll azt vallanom, Od van a szobába, Halálos ágyába. Ekkor a vőlegény Kést fogott kezébe, Kezéből mellébe, Melléből szívébe. Engöm temessenek Templom küszöbébe, Az én Ilonkámat A templom közepébe, A mi kisdedünket Az oltár elejbe. A mi sírhalmunkon Virágok nyulának, Akik arra járnak, Rólunk tanuljanak. Rinyakovácsi, Jancsó Györgyné (sz. içoç) 21