Vaszary, 1974

Görög színház Taorminábon, 1936. adott az első világháború idején festett képein. Láttunk egy kiállítást a hatvanas évek közepén, amely a háború elleni tiltakozásnak és az ellenállásnak a jegyében jött létre. Fél évszázad magyar tematikus festészetének java sorakozott a falakon, s a sok jelentős mű között sem veszítettek erejükből Vaszary és Mednyánszky alkotásai. A legnemesebb hagyománytisztelet és az időt álló modern újító szellem fényében tündököltek, mint túl nem haladott ormai a háború ellen tiltakozó, és az elárvult emberi sors mellett elkötelezett alkotói lelkületnek. Természetesen nemcsak a tragikus életjelenségek megörökítésében adott kivételes jelentőségűt. Munkásságának legnagyobb részében az élet színes forgatagát, a modern, zajos nagyvárosok mindennapjait, elektromos fényektől átjárt éjszakáit, a tengerpartok buja növényzetét, a cirkusz és a mulató helyek kissé groteszk alakjait festette, s ahogy nagy földije és művésztársa Rippl-Rónai József, úgy ő is nagy festői erővel örökítette meg kedvelt nőalakjait, a gyér-