Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

A cs. k. bécsi Jósef Academiában végezte orvos-sebészi tanulmányait 1842-ben.

1843-ban Jun. 16-án ugyanott orvos-sebész tudorrá — szülész, s szemész mesterré avatott;

1843. Jún. 16-tól a Császár dzsidás ezrednél szolgált főorvoskép 1848. év Febr. 16-ig;

1848. Febr. 16-tól egész Oct.-ig az 5. sz. tüzérezrednél.

Oct. 1-én Sauer főorvos mellé századosi ranggal kineveztetett;

Nov. 1.-től mint százados főorvos ismét a tüzérségnél;

1848. Dec. 17-én az Egészség Osztályba titoknokul kineveztetett.«

— A Josephinum tanárai és hallgatói között sok magyar volt, így ebben az időben ott tanított híres rokona, a veszprémi születésű Töltényt Szaniszló. (Győri: Dissert, inaug. med. sistens diagnosim erysipelatis. Pestini. 1825.)

Töltényt Szaniszlónak több műve és kézirata is megtalálható volt Somogy megye nemesi könyvtárában. A megyétől kapott ösztöndíja viszonzásául a pesti, majd bécsi orvostanár két tudományos munkáját (Pathologia; Kritik der Medizin) ajándékozta a könyvtárnak. A megye köszöneté és elismerése jeléül táblabírói címmel tüntette ki a kiváló orvost. (Kgy. jkv. 2916/1830.)

A szabadságharc egészségügyének ismerete feltétlenül szükséges Töltényt további működésének megértéséhez.

A szabadságharc honvédorvosi szervezetének kialakulásában négy korszakot különíthetünk el:

1. Sauer Ignácz;

2. Stáhly Ignácz;

3. Flór Ferenc és

4. Lumniczer Sándor korszakát.

Az első 1848. május 24-től, az első honvédorvosi pályázat megjelenésétől Stáhly tábori főorvosi kinevezéséig, 1848. november 1-ig tart;

a második 1848. november 1-től a kormány debreceni meneküléséig, 1849. januárig;

a harmadik 1849. januártól Lumniczer kinevezéséig, 1849. június

24-ig;

a negyedik 1849. június 24-től Világosig, 1849. augusztus 13-ig.

1. Kossuth javaslatára a kormány 1848. május 17-én elrendelte 10 000 főnyi nemzetőrségnek toborzás útján történő felállítását. E tíz zászlóalj egészségügyi ellátása érdekében a Nemzetőri Tanács Sauer Ignácz dr. országos főorvos útján pályázatot hirdetett 10 fő- és 30 alorvosi »•állomásra«. A felhívásra rengeteg kérvény érkezett be, jóval több, mint ahány állás volt. Pályáztak a katona-orvosok, akik megúnták a német nyelvű osztrák igát és vágyódtak a magyar szellemű és nyelvű hadsereg után, jelentkeztek a háború miatt otthonukból elmenekült polgári orvosok és végül számosán a frissen végzett fiatalok közül, akik talán megérezték Kossuth igazságát, talán csak megsejtették, vagy talán katonai karrierről álmodoztak.

Külön megemlítem, hogy Sauer protomedicus (országos főorvos) által a fenti állásokra jelöltek között két kaposvári orvos volt.

76