Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)
alatt Kőit kegyes végzése következésében vagy a’ beteg, vagy az orvos lakhelyén a’ Körrnyüállásokhoz képest ingyen teéndő orvoslására intézetet tehessen.« Csorba tehát a megelőzésre helyezi a súlyt, és könyvében így nyilatkozik : »Ha dühös állat sebesitette meg az embert, orvosi okos véle-bánás által (cura prophylactica) a’ rettenetes következést meg lehet akadályoztatni; ha pedig a’ meg előző gyógyításra való drága idő elvesztegettetett, s a’ méreg a’ vérrel egyesült, akkor késő bánat követi a’ hibás lépést!« Csorba álláspontja kifejezetten orvosi, rendkívül logikus; a Pasteur előtti időkben ennél többet tenni nem lehetett. * * * A 23. ábra: »Tekéntetes Nemes Somogy Vármegye Aprilis 26-án 1830-ik Esztendőben Kaposvárott folyvást tartatott Nagy Gyűlése Jegyző Könyvének Irományai közül. Az 1013-ik szám alatt«. Bezerédy Pál a megye »Archiváriussa« állította ki és pecsételte le. Az eredeti iratot, mely Budán kelt 1830. márc. 16-án, a Magyar Királyi Helytartó Tanács (htt.) nevében »Comes Fidelis Pállfy« látta el kézjegyével. (Pállfy Fidél gróf (1788—1864) a htt. tanácsosa, Árva vm. főispánja, majd főkancellár, stb. volt. »Mint szélsőségesen konzervatív politikus kíméletlen intézkedésekkel (az országgyűlési ifjak, majd Wesselényi elítélése, Kossuth elfogatása, stb.) akarta meghátrálásra kényszeríteni a magyar reform-ellenzéket«.) — A htt. a megye korábbi feliratára válaszolva köszönettel vette tudomásul, hogy a foganatosított intézkedések és különösen Csorba József központi fizikusnak gondoskodása folytán (»solerte Physici gremialis Josephii Csorba cura«) a fertőző marhavész megszűnt (Luem contagiosam pecorum cornutorum extinctam esse«) a megye területén belül. Felhívja egyben a figyelmet arra, hogy az óvintézkedéseket tartsák fenn, nehogy a vész kiújuljon, vagy újra behozassák a megyébe (»praecautiones observentur, et omni ratione praecaveatur, ne id malum recrudescat, aut Luis contagium in Comitatus gremium inferatur.«) »Végzés« kapcsolódik az átirathoz: »A’ Tisztviselő Személlyeknek, és a többi Orvosoknak a’ Marhadög ellen tett fáradozásai is köszönettel vétetvén, ezen kegyes parantsolat tudományul szolgál.« * * * A 24. ábra egy másolatot mutat be, melyet az eredetivel Kacskovics Ágoston, a Somogy megyei Főnökség »Titoknoka« egyeztetett. Az eredeti okmányt Pesten 1831. jan. 15-én »Pancratius Somssich de Saárd Comitatus Simighiensis emeritus Ordis VComes nunc Vice Palatinus« írta alá. (Somssich Pongrác gróf (1778—1849): főispán, államtanácsos, az MTA ig. tagja, 1811-ben szolgabíró volt Somogybán, 1824-ben alispán, az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen ellenzéki szellemű követ, 1830-ban alnádor.) — Az irat szerint Csorba József orvos-doktor, Somogy megye rendes fizikusa hivatalát kezdettől fogva kifogástalanul látta el, nagy súlyt helyezett az egészségügyi helyzet megjavítására nemcsak saját környezetében, hanem a megye egész területén. Mint központi sebész (Chirurgus centralis) gondot fordított még a rabokra is. Működése áldásos az egész megyére. — A barmok fertőző vésze kapcsán 1829-ben szerzett tapasztalatait táblázato-42
