Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)

Békesség m i n n y á j u n k a t!

Aa Emberi természetbe vas a# állva, hogy & egéssége. élei*

, veszedelembe forog, segedelmei keres, és ahoz ragaszkodik,« kit legközelebb ér, Innen van ass, bogy akárhol U találkoznak a nép körött «Olyanok, kikhez bizodalmok Jsőzőnségmé lé«*. É* ct magában ártatlan dolog} de a' tapasztalás, kivált mi nál»nk art mutatja, hogy «2 illy tudatlanok * Nép bizodalmával vászsza élnek, és azt hőflyeu pénz tsaláxra, vakmerőségre has*, »alják1 — Er az eset a' Jávátoknál: kik, bogy egyebet itt ne említsek, a'dühös állatok marása után következhető veszetségfdö* í ellen ?> ágy Ugatnak, — Hol vették válna hk azt a Tudóman) t, a' mi sok tanulás, és visgálódás után is nehéz 1 Körös bogarat adnak ezek az Ámítok, vagy kelt, vagy nem a* oliy szereatsétieneknek, melly minden Embernél nehéz, süt véres vizellést okoz, s ámítanak, hogy a veszetség véres bogár formába ment el.

Polgárok! Embertársaim! tartsátok meg a' mit veletek közlök, 's reajok nem szorultok» a rátátok gondoskodó Felső* .ségnek eleget lesztek, és életeteket is kotzkára nem teszitek. Kit* tőmben el vesztitek azt a* drága időt, meltv ban a' bajnak elejti lehetett volna venni. Sokszor nem is dühös az állat, »«Ily Ira» rapott, s a‘ félénkség dühösnek kiáltotta ki; illyenkor mindjárt tudatlan kézbűt erős, vagy mérges orvossággal élni, mitsoda boldogtalanság! Azért jegyezzétek meg ezeket:

Mihelyt a Kutya (erről szóllok, mivel a több háziállatok közzel leg*inkább ezen kezdődik a'dfthösség) keveset,vagy éppen semmit sem eszik, nem iszik, azonnal vigyázni keli, sőt bé kell zárni: m#t, ha más betegség© nintsen, ez a' dühösség kezÄtte.

Ha pedig n Kutya ezen feliül szórnom), haragos, okádik* «1 búvik, szetnei könnyeznek, fülei függenek , farkát le botsát ja, ritkán , és mintegy bé rekedve ugat, már ekkor a' Kutyát meg kelt ölni; kő lömben el készül a' veszedelem. Ugyan is minden Órában nő a dühösség; ezután a kutyának fel tátott szájából foly a habos vastag nyál, nyelvét ki veti, szőre fel borzasodik, farkét többnyire lába közé tartván, * már ekkor el szalad a' mások ártalmára.

Az illy Kutyát szaladasáro! meg lehet esmérni; mert az említett jeleken, kívül az iliy Kutya rendetlenül szalad, majd egyenes*«», majd görbén, m-melly kor egy egy kitsint viszsza fordul, » azután ismét előre s/slad, ha vizet, vagy más fényest lát, azt kerüli Ha az ittv kutyát meg nem ölik valami véli«

21. ábra.

40