Frankl József: Somogyi orvostörténeti szemle (Kaposvár, 1973)
Különös és jelentős szerepe volt a megyei főorvosként működő dr. Varga Istvánnak Somogy megye népművelésében. — A török hódoltság megszűnte után. borzasztóan sanyarú körülmények között kezdte el »szabad« életét a nép: testileg-szellemileg nyomor és nyomorúság uralkodott szerte a megyében. így az első népiskola Kaposvárott — Hoss szerint — 1715-ben keletkezett, fából épült és kisméretű volt. Már Mária Terézia uralkodása alatt elrendelték, hogy a népiskola három osztályú normális, más néven nemzeti iskolává alakuljon. II. József pedig a »schola capitalis«, vagyis a három grammatikai osztály behozatalát sürgette. — A három osztályú nemzeti iskola 1787-ben nyílt meg; 1802-től 1812-ig Varga főorvos igazgatta. -— Évtizedekig tartó huza-vona után 1806. novemberben az eljövendő gimnázium alapfeltétele, a három grammatikai osztályból álló »paedagogium« is megnyitotta kapuit. A megyegyűlés a »gimnáziumi igazgató« címet Varga főorvosra ruházta. A pénzügyek vezetésével Vály Jánost, az Eszterházy uradalmak fiskálisát bízták meg, mint tömeggondnokot (massae curator). A nemzeti iskola harmadik osztályából lett az első grammatikai osztály. Ehhez járult a két újonnan felállított, második és harmadik osztály. Iskola helyiségül Eszterházy herceg átengedte a város közepén álló vendéglőjét. Ez lett — kellő átalakítás után — a gimnázium első épülete (12. ábra). (Ma az Édesipari Technikum áll a helyén, a Kossuth-szobor mögött.) — 1810-ben megnyílt a negyedik grammatikai osztály is. Mivel azonban a helytartótanács a nyilvánossági jogot vonakodott megadni, az intézmény »magánjellegűén« működött. — Közben Varga és Vály mindent elkövettek, hogy meg legyen az alapja a humaniórák (retorikád-poétika), az A gimnázium fűti épfikte (1812—1864). 12. ábra. 25
