Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

Rendszerint körtealakuak, sima vagy bordázott felülettel, esetleg gömbölyűek. Főleg az utóbbi formát díszítették gazdagon türkiszekkel, rubintokkal, kalcedonokkal. Ilyen Báthori Zsigmond gömbfejű buzogánya, amelynek egész felülete domborított díszű, türkisszel sűrűn kirakott. Tetején aranyfoglalatban nefritlemez, türkisz és. rubintkő teszi a felületet változatossá. Báthori István aranyozott ezüst fejedelmi gömbfejű buzogányának kartusokká átalakított mezőiben nagyfejű türkiszköveket találunk. II. Rákóczi György fejedelmi buzogánya viszont, amelyet a fejedelem címere és 1658-as évszám is gazdagít, 10 gerezdre osztott, trébelt, kartusalakokkal díszített. József nádor Bécsben szerezte meg 1816-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A felületi díszítésben a sodronyzománc is jelentkezik, mint ezt a Teleki-féle XVII. századi Erdélyben készült ötvösremeken is láthatjuk. A keleti hatás itt kifejezetten magyarosakkal gazdagodik. Virágmotívumai százszorszépeket, nefelejcseket és stilizált tulipánokat ábrázolnak. A XVII. század folyamán csaknem valamennyi magyar főúr — mint ezt a kiállított Batthyány-féle gyűjteményből származó festményeken is láthatjuk — buzogánnyal a kezében festtette le magát. Ekkor már gazdag ságot fejezett ki és a nemzeti viselet kiegészítő darabja lett. A mondottakból következik, hogy díszmenetek, királyi, fejedelmi fogadások alkalmával csaknem mindig meg-