Dr. Temesváry Ferenc: „Midas csináltattta aranyos szerszámját” 1969

Rendszerint körtealakuak, sima vagy bor­dázott felülettel, esetleg gömbölyűek. Főleg az utóbbi formát díszítették gazdagon tür­kiszekkel, rubintokkal, kalcedonokkal. Ilyen Báthori Zsigmond gömbfejű buzogánya, a­melynek egész felülete domborított díszű, türkisszel sűrűn kirakott. Tetején aranyfog­lalatban nefritlemez, türkisz és. rubintkő teszi a felületet változatossá. Báthori István aranyozott ezüst fejedelmi gömbfejű buzo­gányának kartusokká átalakított mezőiben nagyfejű türkiszköveket találunk. II. Rákóczi György fejedelmi buzogánya viszont, amelyet a fejedelem címere és 1658-as évszám is gazdagít, 10 gerezdre osztott, tré­belt, kartusalakokkal díszített. József nádor Bécsben szerezte meg 1816-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A felületi díszítésben a sodronyzománc is jelentkezik, mint ezt a Teleki-féle XVII. századi Erdélyben készült ötvösremeken is láthatjuk. A keleti hatás itt kifejezetten magyarosakkal gazdagodik. Virágmotívumai százszorszépeket, nefelejcseket és stilizált tu­lipánokat ábrázolnak. A XVII. század folyamán csaknem vala­mennyi magyar főúr — mint ezt a kiállított Batthyány-féle gyűjteményből származó fest­ményeken is láthatjuk — buzogánnyal a kezében festtette le magát. Ekkor már gazdag ságot fejezett ki és a nemzeti viselet kiegé­szítő darabja lett. A mondottakból követ­kezik, hogy díszmenetek, királyi, fejedelmi fogadások alkalmával csaknem mindig meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom