Marián Miklós: Adatok a fehérgólya (Ciconia c. ciconia L.) fészkelési viszonyaihoz Somogyban, 1956-ban, 1956

Látható, hogy az ősi fán való fészkelés visszaszorul az épületen való fészkeléssel szemben. (160 pár fészkelt fán, 238 pár épületen, vagy egyéb helyen.) Ennek oka az, hogy egyre kevesebb lesz a fehér gólyánál megfelelő élettérben az öreg, fészkelésre alkalmas fa. A fák közül legjobban kedvelik a fenyőket, különösen a letörött vezérhaj tásúakat. Fenyő azonban aránylag kevés van, ezért a legkülönbözőbb lombos-fákra rakják fészküket. Megfigyeltünk gólyafészket tölgy, akác. nyár, hárs, éger, vadgesztenye, bükk, szil, nyír. és gyümölcsfákon. Ezek között is különösen a vihar által megcsonkított öreg fákat, mint a fészekrakásra könynyen felhasználhatókat lakják legszívesebben. A költőpárok nagy többsége épületre {háztető, kémény, torony, épületrom) építi a fészkét, A szalmatetős házak, melyeknek teteje kedvenc fészkelő helye volt a fehér gólyának, egyre fogynak, ezért a fészkek egyre inkább a házak kéményein épülnek miután a cserép- vagy palatető fészkelésre nem alkalmas. Érdekes, hogy négy költőpár s^almatetős házon is kéményre rakta fészkét. (Tapsony, Balatonújlak, Nagybajom.) A fészkek korára vonatkozó adatokból (a megfigyelt fészkek mintegy harmadára sikerült ilyeneket gyűjteni) kitűnik, hogy a fészkek legnagyobb része az elmúlt 10—15 esztendőben épült jelenlegi helyén. A legöregebb fészkek: 39 éves, nyárfán (Nagybajom—Kunmajor), 36 éves, százados tölgyön (Somogycsicsón), templomtornyon • (Bedegkéren) és kéményen (Feketebézsenyben). További hárem 30 év óta épül minden évben újra jelenlegi helyén. A többi mind fiatalabb. A megfigyelt 398 fészekből az idén 20 lakatlan. A fiókák számát 246 fészekben sikerült megállapítani. E fészkekben öszszesen 718 fióka nőtt fel és repült ki. Egy-egy fészekben a fiókák száma 2—4 között váltakozik. Mindössze 9 (eszekben találtunk ötös fészekaljat. Érdekes ez azért, mert Homonnay 1940-ten a Balaton körül végzett vizsgálatai alkalmával az ötös fészekaljat még gyakorinak találta. Egy költőpárra az idén Somogyban átlagban 3 fióka esik. A megfigyelt lakott fészkek körzetében tehát a költés után 1840 gólya élt, ami elég jelentős szám megyénk kb. 6000 km

2-nyi területéhez mérten. A valóságban azonban ennél nagyobb számú gólya élt Somogy эап az idén, mivel természetszerűleg nem rendelkezhettünk az összes fészekre vonatkozó adattal. Vidékünkön általában mindenütt szeretik a fehér gólyát, azonban minden évben és így az idén is, sok helyen elpusztították az egész fészekaljat, mert a gólyák kárt tettek a baromfiban. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy az egyre nagyobb méretű gépesítés nem igen zavarja meg a fehér gólya életmódját. így Vése-Marionpusztán évek óta közvetlenül a gépműhely mellett áF.ó fán fészkelnek. Nem zavarja őket az állandó zaj. A balatonmenti Nagybe:.-ekben 2—300 m-ről egész nap elhallgatja a hernyótalpas traktor zörgését. A traktor után lépegetve ugyanúgy vizsgálgatja a friss szántást és szedi az egereket, pockokat, mint régen az eke után. Sőt, néha aratógép után is já::. (Balatonújlak.) Fentiek alapján arra következtetünk, hogy bár a lecsapolások megkezdése előtti viszonyokhoz képest vidékünkön csökkent a fehér gólyák száma, valenciájuk segítségével a mezőgazdasági területek növekedése és a gépesítés fokozása ellenére jól idomul a jelenlegi természeti alottságokhoz. A fehér gólya még mindig gyakori madara Somogyoríszágnak. Végezetül köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik támogatták munkámat és ezzel az állattani honismeret ügyét szolgálták.