Gönczi Ferenc: A Somogy Megyei Múzeum 25 éves története, 1935

30 1920 .évi szeptember hó 10-én tartotta az egyesület a kommün bukása utáni első gyűlését, melyen Gönczi Ferenc alelnök beszámolt a muzeoim káráról s a múzeum lehetetlen helyzetéről, egyúttal rámutatva azon nehéz fel­adatokra, amelyek előtt az egyesület áll. Ezek között legégetőbbneik jelentkezett a megmentett múzeumi tárgyaknak az eddiginél biztosabb s megfelelőbb helyre való szállítása; azután az egyesületi tagok létszámá­nak szaporítása. A nyilvántartott tagok közöl többen elköl­töztek, vagy meghaltak s az egyesület tagjainak száma jelentékenyen megapadt. A taggyűjtés tényleg megindult, de kevés etredmény­nyel. Szükséges a muzeális tárgyak rendszeres gyűjtése, mi­végből ismertető cikkek helyetzendők el a helyi lapokban; egybe kell állitani a gyűjtendő tárgyak sorozatát s ezek aljapján a falu vezetőit: a lelkészeket, tanitókat, jegyzőket belevonni a gyűjtési tevékenységbe. A választmány mindezen teendők programmba vételé­hez elvben hozzájárult, de annak teljes egészében való keresztülviteléhez, illetőleg a tervnek az egész vonalon való megindítását addig függőben kivánta tartani, mig Pécs városa s a Dráva melléke a szerb megszállás alól fel nem szabadul, mert az általánosan nyomott hangulat köze­pette nem látja biztositását a kivánt sikernek. A múzeumnál, nagyobb, érdemlegesebb tevékenységre 1920—22. év között nem nyitott alkalom, részben a kom­munizmus után következő zavaros közállapotok, részben anyagi eszközök hiánya és az egyesület vezetőinek más irányú, nagy elfoglaltsága miatt. Mindazonáltal ezen, a muzeum-ügyre meddőnek nevez­hető évek alatt sem merevedett meg minden a szomorú kezdetleges s nyomorúságos állapotában: tervezgetések, egyes szükségszülte munkák végzése, az anyagiaknak e>gye­lőre nagyon szerény méretben való megteremtése jelezte a vezetőségnek a múzeumi élet továbbvitelére irányuló tevékenységét. Mindenek előtt a múzeumi tárgyaknak mielőbb vala­mely megfelelőbb helyre vitelét tekintette a vezetőség egyik főfeladatnak, ami dr. Langer Aurél muzeumegyesületi tit­kár, MÁV internátusi igazgató közbejöttével, mondhatni hathatós pártfogásával, sikerült is elérni. A MÁV igazgató­sága, ugyanis, megengedte, hogy a múzeum tárgyai a MÁV internátus emeleti folyosóin helyeztessenek el. Ideiglenes helynek az adott viszonyok között ez volt a lehető legjobb megoldás. Egy kis sötét pincéből napvilágra jutottak múzeumi tárgyaink, ha csak folyosóra is. Az átköltözködést dr. Langer Aurél a MÁV internátus

Next

/
Oldalképek
Tartalom