dr. Juhász Magdolna szerk.: Somogyország öröksége (Kaposvár, 2009)
ép rajz Somogyban a népi műemlékek számbavétele már az 1960-as évek közepén megindult, de műszaki felmérésüket a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény munkálatai gyorsították fel. Előbb a „Somogy megyei Tervező Vállalat" majd a múzeum szakembere Sási János végezte a felmérő munkát, fotózást, fokozatosan kialakítva a múzeum Néprajzi Rajztárát. Nemcsak épületekről, hanem használati eszközökről is készültek dokumentációk, ezek szintén e gyűjteményrészt gazdagítják. A kiállításban a lakócsai tájház felmérési rajza, egy szuloki módos portáé, illetve a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben látható 1884-ből származó ikerorsós szőlőprés rajza került bemutatásra. Somogy megyébe először 1964-ben került néprajz szakos diplomával rendelkező szakember. Knézy Judit áttekintve elődei munkáját, tudományos alapon fejlesztette tovább az egyes gyűjteményrészeket. Kutatómunkájában az adatközlők emlékezését, helyszíni megfigyeléssel, levéltári források feltárásával egészítette ki, képet formálva a török utáni népéletről és annak változásairól Somogyban. A kézművességre, településre, építkezésre, táplálkozásra, viseletre, szokások gyakorlására vonatkozó kutatásait tanulmányokban, állandó és időszaki kiállításokban összegezte, illetve az 1980-ban megjelent többszerzős tanulmánykötetben, a Somogy Néprajza 2-ben. Nevéhez fűződik a szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény néprajzi tervének elkészítése és az áttelepített lakóházak közül négynek a berendezése is. Terepmunkáját néprajzi témájú fotófelvételekkel is dokumentálta. Bár 1980 után Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban folytatta tudományos pályáját, de Somogytói sosem szakadt el. A gyűjtései közül válogatott textilek, kerámiák, a fazekas mesterségre vonatkozó adattári cédulái, a kenyérsütésről és a paszitos vékáról készített fényképfelvételei kedvelt témáit jelenítik meg a centenáriumi kiállításban. A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményről készült fotók az Európa Nostra -díjjal 1982-ben kitüntetett kiállítóhelyet mutatják be. Nagyatádi fazekas cégére, i 9. század vége