Bárdos Edit: A Kárpád-medence legnagyobb avarkori temetője (Kaposvár, 1998)

A temető korai részén gyakoriak a germán típusú tárgyak. Csontfésűk, germán típusú csatok, tausírozott vas öweretek, előfordul­nak kétágú halászszigonyok, pajzsdudor - s nem utolsó sorban a II. germán állatstílus avarizált változatával díszített tárgyak. Bizánci ornamentikájú öweretek is nagy gazdagságban találhatók: pont-vonal motí­vummal, „csepp" motívummal díszített övdí­szek, emberarc ábrázolások a véreteken, bi­zánci típusú csatok, s különböző keresztény motívumok. Kérdés, hogy a leletanyag sok­színűsége etnikai sokszínűséget is takar-e. Az avarok hittek a halál utáni életben. Halottaikat illő módon - azaz a közösségben betöltött szerepüknek, rangjuknak megfelelő­en - felkészítették a hosszú útra. Díszövét felkötötték, fegyvereit s egyéb készségeit mel­lé helyezték. A díszöv a sztyeppéi lovas né­pek rangjelző szimbóluma. Az avarkor korai szakaszában több övtípus volt divatban. A zamárdi avar temető sírjaiban megtaláljuk a bizánci típusú öveket, a meroving szerkezetű öveket, és a későavar korszak griffes-indás öveit. Ezeken kívül előfordulnak a Nyugat­Európában divatos vas övgarnitúrák ezüst berakással, italo-langobárd nagygömbös bronz öweretek, valamint olyan övdíszek, melyek analógiáit szintén Itáliából ismerjük. Az avarok halottaikat gyakran étellel-ital­lal látták el a túlvilági útra. A halott fejéhez­lábához agyagedényt helyeztek. A temetőben csak a sírok kb. egytizede tartalmazott edényt, a kereszténység térhódításával ma­gyarázható ennek a pogány szokásnak a visz­szaszorulása. A korszak kedvelt edénye volt a favödör. Díszesebb példányait trébelt szélű bronz lemezpántokkal, vagy préselt griff ala­kokkal díszített bronz lemezeidtel borították. A zamárdi közösség gazdagságára utal, hogy közel 100 harcost temettek el lovával együtt. A korai és kései temetkezések eseté­ben azonos a lovas temetkezések rítusa. A gazdát Ny-K-i tájolású sírgödörbe temették, lovát pedig a halott lábához, vele egyvonal­ban, külön sírgödörbe, felszerszámozva. A lóváz lerogyasztott helyzetben, felszerszá­mozva nyugszik. Szájában általában ott talál­juk a zablát , a vázmaradványon a kantár és a farhám díszeit, koponyája mellett a lán­dzsát, amellyel ledöfték. Az avar harcmodor fontos kellékét, a kengyelt a váz két oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom