Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

esik a bilincke. Ha végez a játékos a négy ütéssel, akkor a leghosszabbat megmérik, hogy milyen messze esik a vonaltól. Az eredményt tízzel beszorozzák. A legmagasabb számot elérő győz. A játék számtalan változatban ismert, neve Somogyban blinckézés, brinckézés, bigézés, pilinckázás (Együd), brinckézés (Gönczi), bilinckézés, brinckizés (Mike, Simon 1976:30,60.). Bilinckézés a neve ATTAIJBAN és GÖLLÉBEN is Csíkvár J. és Erdős Gy. gyűjtései alapján (Hajdú Gy. 1971:139.). BALATONSZENTGYÖRGYÖN a „brinckit" ( Simon J. 1976:60.). már ketten is játszhatták, de négyenöten érdekesebb volt. Az kezd, akinek a brinckije az első pöckölés után a deszkától a legmesszebbre esik. Ekkor a játékos a brinckit a lyuk fölé keresztbe helyezi el, és terpeszállásban, két kézre fogott ütővel irányozva pöcköl. A kintiek közül a legjobb célzó dobja be a brinckit onnan, ahol azt megfogták. Úgy kell bedobnia, hogy a lyukra keresztbe fektetett deszkát eltalálja. A gyöngébb ütők háromszor üthetnek. SZÁNTÓDPUSZTA környékén brinckézés-princkézés a játék és szivar alakú fadarabbal játsszák (Együd Á. 1985/b:66.). A brinckét téglára vagy rögre tették, majd botjukkal egy kis ütést mértek rá, hogy legalább derék- vagy mellmagasságig fölpördüljön. Egyik változatánál abban versengtek, ki tudja többször - alulról ütögetve - pöcögtetni a fát. Másik változatát is hasonlóan játszották, csupán úgy nehezítették a játékot, hogy az ütögetőnek - ütögetés közben - előre kellett haladnia. Az előbbinél az ütögetések száma, az utóbbinál a távolság számított eredménynek. Lányok nem játszhatták, mert a szülők veszélyes játéknak tartották. Gönczi CSURGÓN gyűjtött variánsa szerint (1949:93.) a játékosok a földön 0,5 méter átmérőjű kört húznak. Ebbe a körbe áll bele az egyik játékos (fiú). A bal kezével feldobja a bigét, a jobb kezében lévő bottal pedig kiüti. A körön kívül állók (2-3 fiú) közül aki elkapja, az megy a körbe ütőnek. A KAPOS-MENTÉN dinckézés a neve (EH 134/B sz.sz., Nagyberki Honismereti Szakkör gyűjtése 1969-ből). A fiúk itt úgy játszották, hogy a földre kört rajzoltak, abba lyukat vájtak. A bigét a lyukra tették és a kezdő játékos (sorsolással dőlt el) ráütött az ütővel a bige végére, az felpördült a levegőbe. A bigét ki kellett ütni a körből. Akinek a kívül állók közül sikerül „megkaparintania" a bigét, az bedobta a körbe. Ha a bige a lyukba esett, akkor a dobó felváltotta a körben álló fiút. TÖRÖKKOPPÁNYBAN pigézés néven ismert a játék (EH 72/B sz.sz., AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936. Gyi: 1981.). Ajáték menete a második változatban leírtak szerint zajlott. SZÁNTÓDSOMOSON (EH 78/A SZ.SZ., AK: Vári János, sz. 1907. Gyi: 1979.). blinckézésként ismert ajáték. Itt a 10-15 cm-es, kihegyezett bigét úgy tették le, hogy az egyik vége följebb álljon. Arra egy méteres bottal ráütöttek, és ha az fölpördült, elütötték. Aki „fölvette", azé lett az ütés joga. A játék veszélyessége miatt eltiltották a faluban a szülők a gyerekeket a bigézéstől. ZAMÁRDIBAN a bilinckézés menete a következő volt: köröket készítettek a játékosok, amelyekben álltak (EH 249/B sz.sz., AK: özv. Nóvák Ferencné, sz. 1901. Gyi: 1982.). A körök távolsága egymástól 5-8 lépésre volt. Játszották öten, hatan, de nyolcan, tízen is, lányok és fiúk egyaránt. A bigét egy nagy körből ütötték ki. A körből tilos volt kilépni. Akinek a köréhez legközelebb esett a bige, az ütötte vissza. Zamárdiból több változat is előkerült (EH 250/B sz.sz., 25l/A sz.sz., 151/B sz.sz.). Egyik változata, amikor a lehető legnagyobb távolságra kellett ütni a bigét a körből, a távolságot lépésben mérték. A tárgyi anyagban SzÖCSÉNYPUSZTÁRÖL szerepel egy „bilicke" (SMMI-NGy 78.71.1.-15. sz. Gyermekjátékok), és Gönczi gyűjtéséből „binczke" megnevezéssel egy tárgy (SMMI-NGy 3216. sz.). Az adattári anyagban AITALÁBŐL, CSÁKÁNYBÓL és SZENYÉRBŐL van példa (SMMI-NA 266., 673., 881. sz.). CSÜLKÖZÉS Hasonlóan az előbbi játékhoz, rendkívül népszerű volt, országosan elterjedt. Igen sokféle elnevezése ismert (Hajdú Gy. 1971:143-146.). TÖRÖKKOPPÁNYBAN cucázás (Hajdú Gy. gyűjtése), GÖLLÉBEN csülközés (Erdős Gy. és Nagy G. gyűjtése), CSURGÓN csülök (Hajdú Gy.), SZENNÁN papozás (Havasi