Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

ESZKÖZÖS JÁTÉKOK

fémgombbal, ill. fillérrel. Ezt a falhoz dobták és minél messzebbre esett a faltól, annál jobb volt. A következő játékos az előző játékos gombja közelébe igyekezett dobni a maga gombját, hiszen a dobás után a gombok egymástól való távolságát learaszolták. Ha a második dobó „arasztjával" elérte, s úgy rá tudta az ujja végét nyomni, hogy alóla a fillért nem lehetett elfújni, akkor az övé lett a fillér. Ha nem, veszített. A KAPOSVÁRI változat neve a passolás, itt sekély lyukat ástak, abba pedig felváltva 510 darab fillérest dobtak. KADARKÚTÜN is ástak lyukat, a neve likradobásként ismert. Abban az esetben, ha egyik játékos gombja sem esett a lyukba, a lyukhoz legközelebb dobójátékos kezdte a játékot. A gombokat a lyukba kellett pöckölni. Ahány gombot sikerült bepöckölni, annyi volt a nyereménye. A likbalövés KÉTHELYi változatát három gombbal játszották. A következő játékos pedig azt is megduplázta. Ha párosan (2, 4, 6) gurultak a lyukba, akkor az első dobóé, ha párotlanul, akkor a másodiké lettek a gombok. A lyukba dobott gombok száma döntötte el a játékot. CSURGÓN knoklizásként ismerték és e kicsit bonyolultabb játékot gipszgolyóval játszották. A golyót a lyukba pöckölték, és a lövések értékét adták össze (Gönczi F. 1949:94-95.). Az Együd-hagyatékban több változat is szerepel. ZAMÁRDWAN (EH 249/B sz.sz., AK: özv. Nóvák Ferencné, sz. 1901., Gyi: 1982.) inkább lányok játszották, gombbal. SZÁNTÓDSOMSON a gombozás az alábbiak szerint zajlott. Kb. 10 cm átmérőjű lyukat fúrtak a földbe. Másfél-két méterre a lyuktól vonalat húztak, a dobó a vonalra állt. Jobb lába a vonalon volt. Akinek a gombja legközelebb esett a lyukhoz, kezdett. Ujjával pöccintette a gombokat a lyukba. Ha egyet sem sikerült belőnie, a második játékos következett. Minden sikertelen lövés után új játékos következett (EH 78/A sz.sz., AK: Vári János, sz. 1907., Gyi: 1979.). RINYABESENYŐN gombbal és pénzzel egyaránt játszották, dobták vonalra és pöckölték lyukba is (EH 108/B sz.sz., AK: Horváth József, sz. 1900., Gyi: 1982.). KAPOSSZENT.JAKABON a beás cigányok körében peckázásként ismerték e pénznyerő játékot (EH 220/A, 257/B sz.sz., AK: Sánta Ferenc, sz. 1922., Gyi: 1981.). Másfél méter távolságból a vonalra pénzt dobtak. Akié a legközelebb esett a vonalhoz, az felvette, megrázta a markában és feldobta. Az írással felfelé néző fémpénz mind az övé maradt. 6. kép. Golyózást játszó horvát leánykák. Lakócsa, 1920-as évek A megyei múzeum archív fotóanyagában gombozó horvát gyerekeket örökítettek meg, ill. LAKÓCSÁRÓL golyózó horvát leánykákat (SMMI-Fotótár 11981., 8448. sz.). A : adattári anyagban VORSRÖL, SZABADIBÓL („blikkerezés"), CSÁKÁNYBÓL („gombozás, golyózás, peckázás"), SZENYÉRRÓL („guccolás gombbal „és „kavicsozás"), BOLHÓRÓL („pénzdobálás"), BAlATONBOGLÁRRÓL („golyózás") van gyűjtés (SMMI-NA 387., 657., 673., 881., 1045., 1236. sz.).