Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MONDÓKÁK

Télen is gyakran előbúvó, a szoba virágai közt meghúzódó kis katicabogárra akkor mondókálnak, amikor a kezükre teszik és onnan felröppentik. Főleg a leányok bíbelődnek vele, mert őket illeti (SOMOG

Y megye,Gönczi F. 1937:145.): Szállj le, szállj le, katica, Merre viszel férjhez? Katicabogár, merre viszel férjhez? Bécs felé, Buda felé, Tarka kutya háza felé. (JUT) Gönczi SOMOGYSZENTLÁSZLÓRÓL, SOMOGYDÖRÖCSKEROL és ECSENYBŐL német példákat közöl, LAKÓCSÁRÓL horvátot (Gönczi F. 1937:146.). LEPKE - RÖPPENTŐ Tavasszal, mikor az első lepkét („pillét") meglátják a gyerekek, ezt mondogatják: Szállj le pille pap házára, Szegény ember szakállára! Az első piros lepkét TÖRÖKKOPPÁNYBAN a gyerekek eltették, mert az szerencsét hozott. Ha az első lepke sárga volt, rosszat, betegséget jelenteit. (EH 72/A sz.sz, TÖRÖKKOPPÁNY, AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936, Gyi: hetvenes évek vége.) A röpködő lepkére („pillére") ugyanazt mondják KUTASON is (Gönczi F. 1937:147.): Szállj le, pille, pap házára, Szegény ember szakállára. GÓLYAKÖSZÖNTŐ Gólyaköszöntőként mondták inkább, ha a gyerekek gólyát láttak, de elhangozott altatóként is: