Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

SZELLEMI JÁTÉKOK

Papucsos ajáték neve A TTALÁBAN (Gönczi F. 1949:75-76.)- A fiúk körbeülnek. Lábukat összeszorítják, térdüket magasra tartják, hogy alatta a papucsot vagy egyéb tárgyat könnyen továbbtolhassák. A kör közepén áll a papucsos. A papucsot tologatják a lábuk alatt, és mindegyik olyan mozdulatot tesz, mintha továbbtolná. A papucsos figyeli, hogy kinél foghatja el a tárgyat. Ha a játékosok a tologatást ügyesen színlelik, a kereső akár az ellenkező irányban is keresheti azt, ilyenkor a körön levőknek joguk van őt megütni. Akinél a papucsot megcsípi, helyette az megy be a körbe. Hajdú könyvében (1971:43.) REJTŐ-KERESŐ JÁTÉKOK címszó alatt szere­pel ajáték, és Gönczire hivatkozva közöl somogyi anyagot A ITALÁBÓL Kaplókutya néven (Erdős Gy. gyűjtése). A játékot Hajdú alapján írjuk le. A játékhoz egy gyűrűt vagy pénzdarabot használnak. Szereplők: kaplókutya, osztó (dugó) és a játékosok. A játszók kör alakban ülnek vagy állnak, és két tenye­rüket összeillesztik. Az osztó a kör közepén helyezkedik el, összezárt tenyere kö­zött gyűrűt vagy pénzdarabot tart. A kaplókutya a terem távolabbi sarkában tartóz­kodik. Az osztó a játékosok előtt haladva összetett kezét minden játékos két tenyere között „lehúzza", miközben együtt mondják vagy éneklik: „Csön-csön gyűrű, kalán gyűrű, Nálam van az aranygyűrű, Itt csönög, itt pönög, itt add ki." Közben az osztó a gyűrűt valakinek a tenyerébe csúsztatja és így szól: „Jöhet a kaplókutya, megsült a laska." A kaplókutya keresni kezdi a gyűrűt. Ha eltalálja, hogy kinél van, szerepet cse­rélnek, ha nem, akkor egyéves házasnak nevezik ki, és továbbra is kaplókutya ma­rad. Bizonyos év után a megnevezettek közül asszonyt választhat, vagy az osztó feltartott három ujja közül választhat egyet (pl. mutató-, közép-, kisujj). Az ujjak egy-egy lányt jelképeznek. Ebben az esetben tehát „láthatatlanba" választ. Ha a kaplókutya lány, akkor hasonló módon férjet választhat. LÁBODON (Mike Gy. 1976: 27.) Cin-cin, kalán gyűrű a játék neve. A játékosok: a „kumó", vagyis a hunyó és az adogató, aki éneklő hangon mondja a szöveget. Ha a gyűrű elrejtőjét nem találja el a kumó háromra, újra ő megy ki. Ahányszor ki kell mennie, annyi éves a kumó. A cicás játékot LÁBODON úgy játszották, hogy a lányok leültek a földre szoro­san egymás mellé, kört alakítva. Gombócra kötöttek egy zsebkendőt, az volt a cica. Volt egy fogó. A lányok szoknyájuk alatt bújtatták a cicát egyik kézből a másikba. Mikor a fogó odakapott, a cica már messze járt. Akinél elfogta a cicát, azt hátba veregette vele és ő lett a fogó (Mike Gy. 1976:27., a játékot ma már nem ismerik). A hagyatékban több játékgyűjtés is szerepel: EH 242/A sz.sz, SOMOGYZSITFA, AK: Tislér Antalné, Simon Terézia, sz. 1898, Szenyér, Gy: 1973. A játék neve itt „Megy a gyűrű vándorútra". A dalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom