Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)
PÁRVÁLASZTÓ JÁTÉKOK
A hagyatékban található adatok a „Hol jársz, hová mégy" kezdetű játékra: EH 127/A sz.sz., ANDOCS, AK: Huszár Imréné, Torma Terézia, sz. 1930., Gyi: 1971. A dallamlejegyzést lásd fenn. Az énekes játék szövege: Együd Á. 1975:377.; EH 217/B sz.sz., TÖRÖKKOPPÁNY, AK: Sümegi Györgyné, sz. 1936., Gyi: 1975.; EH 53/A és 244/A sz.sz., TIHANY, Pintér Pálné, sz. 1912., Kapoly, Gyi: 1973.; EH 71/B sz.sz, ANDOCS, AK: asszonyok egy csoportja, Gyi: 1980.?, játékleírást is ad: a szövegben a „Csuki ki" résznél valakit a körön kívül járó megbökött, az annak társa lett, vele kívül sétáltak. Már ketten mondták, hogy „Hol jársz, hová mész". A végén elfogyott a kör. Aki legutoljára maradt, az maradt bent középen a körben (?). „Hol jársz, hol kelsz": EH 117/A sz.sz, Csököly, AK: Kuminecz Imre, sz. 1920, Gyi: 1970, megjelent a szövege: Együd A. 1975:374. (Az adatközlő születési ideje ott 1921.). NINIYE Egész Európában ismert leánykérő sorjáték, melynek cselekménye jelképes menyasszonyrablás (Lázár K. 1990:628.). Somogyból csupán Gönczi gyűjtése alapján ismerjük a játékot (1949:17, KETTES LÉPÉSEK) TASZÁRRÓL és KAPOSSZERDAHELYRÖL. A leányok egymás mellé sorba állnak. Ezek a katonák. Velük szemben távolabb áll a király. Felállás után a sorban álló katonák egyszer oda és vissza, a király felé sétálnak s elkezdik az alábbi éneket: MIT AKAR EZ AZ EGY EMBER flu r P JL ' i i Jl M J J m mi - mi - vei, Ki-rály, ki-rály lát - ta. Gönczi 1949:17. nyomán „Mit akar ez az egy ember, Mimivel, mimivei? Király, király látta." A király ugyanezen dallamra ráénekli: „Legszebb lányod akarom, Mimivel, Mimivel stb." Katonák: „Legszebb lányom nem adom, nem adom, Mimivel stb." „Betöröm az ablakot, Mimivel stb." „Katonaságtól hívatok stb." „Katonaságtól nem félek stb." „Legszebb lányom eladom stb." Minden párbeszéd után a király egy lányt választ a katonák közül, aki hozzá megy, s a királlyal együtt sétálnak a sor felé és vissza. A párbeszédet énekkel tovább folytatva, a harmadikat s a többieket végig leszedi. A legutolsó lesz a király (Gönczi F. 1949:17.).
