Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

Ekkor futásnak indulnak a libák. Ajáték azonban folytatódhat. Az elveszett libákat keresik a farkasnál. A libák eközben a fatörzs mögött bújtak meg: - Farkas koma, jó estét! - Jó estét! - Nincsenek itt a libáim? - Nincsenek! Ekkor a libák tapsolnak. - Hát a héba (padláson?) mi zörög? - Öreganyám diót tör! - Adja ide a kulcsot! Ekkor a farkas a gazda tenyerébe csap, erre a libák szétrebbennek és futnak hazafelé. Somogyban a libás játékot Gönczi (1949:25-26.) is leírja. A gyermekek maguk között kijelölnek egy gazdasszonyt, egy szolgálót és egy vagy két farkast. A többi gyermek libaként szerepel. A libák egy helyen, csoportban felállnak. Tőlük 40-50 lépésnyi távolságban a gazdasszony és a szolgálója. A farkasok (máshol a rókák) pedig félrehúzódnak a két fél között. A gazdasszony kezdi: „Gyertek haza ludaim!". A libák (zsibák) az felelik: „Nem merünk." stb. Mikor a párbeszédnek vége van, a libák a gazdasszony és a szolgálója felé szaladnak. A farkasok a futók közé rohannak és amennyit csak lehet, elfognak közülük. Akiket elfognak, azokat magukhoz veszik. A játék folytatódik, amíg el nem fogják őket mind. A példák ŐSZÖDRŐL, ORDÁBÖL, NÉMETEGRESBŐL, RJNYAÚJLAKRÖL, ÁDÁNDRÖL, DRÁVATAMÁSIBÓL, SOMOGYUDVARHELYRŐL, JLITBÖL, KiLiTiBŐL, BALATONSZEMESRŐL és SZENNNÁBŐL származnak. A párbeszéd szövege helységenként módosul, néhol igen érdekes. Pl. RINYAÚJUKON: „Mit csinál (a farkas)?" - „Békát nyúz!" - „Mivel?" - „Vaskéssel!" Vagy ADANDÓN: „Miben lakik (a farkas)?" „Jégveremben!" - „Mit eszik?" - „Kostejet!" - „Mit iszik?" - „Vörösbort!" KINN A BÁRÁNY Népszerű játék, az egész magyar nyelvterületen ismert, játszották Somogyban is. Lázár Katalin a fenti címen írja le a játékot (1990:604.), Hajdunái KECSKE VAN A KISKERTBEN ajáték neve (1971:77.), Gönczi nem közöl példát. A hagyatékban nincs ilyen gyűjtés, csupán LÁBODRÖL ismerünk játékleírást (Mike Gy. 1976:17.). Ma is játsszák, gyakran szerepel a testnevelési órákon. A gyerekek kézfogással kört alakítanak. Egyjátékos áll a kör közepén, ő a bárány, a másik a körön kívül, ő a farkas. A körön lévő játékosok kézfeltartással segítik a bárányt, ill. kézlezárással akadályozzák a farkast. A kétjátékos a körből kibe szaladgál. Ha sikerül a farkasnak megfognia a bárányt, akkor két másik játékost választanak és kezdődik elölről a hajsza. PECSENYEFORGATÁS Nem azonos a testi erőt és ügyességet igénylő, hasonló nevű játékkal. Lázár Katalin a fenti címszó alatt tárgyalja, ill. ad játékleírást (1990:605.). Hajdú szintén, ő SZENNAI példa alapján írja le a játékot. Ezt közöljük mi is (1971:84.). Szabadban, teremben csoportonként tizenhat-harminc, 10-10 éves korú fiú-lány külön játszhatja. Választanak maguk közül két fogót és két forgatót. A többiek a pecsenyék. A pecsenyék kézfogással nagy kört alakítanak, majd kezüket elengedik.