Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

pálca és a következő szöveggel hajtotta a lovat: „Gyí, gyí, Jancsi!" (Mindig a játékos nevét mondta.) A ló a körön kívül futott és azt leste, hogy pálcájával mikor csap le a mester. Ha lecsapott, akkor a ló valamelyik pár elé ugrott, közben mondták: „Itt a kettő, itt a három!" Akkor a harmadik játékos lett a ló. A párok is elugrottak, amikor a mester lecsapott, igyekeztek megakadályozni, hogy a ló harmadiknak elébük álljon (EH 198/B sz.sz., Vése, AK: Lébár Petemé, sz. 1903. Gyi. 1975. Gy: Kapitány Orsolya.). MARCALIBAN lányok és legények játszották úgy, hogy minden legény elé egy lány állt körbe (EH 149/B sz.sz., Marcal, AK: ? Hárti István, sz. 1909. Nemesdéd, Gyi: 1973.?). SZEMBEKÖTŐS A fogócskajáték e változata elterjedt az egész világon, Peruba például a spanyolok vitték be. Ismert egy Goya-festmény is, amely spanyol szembekötősdi játékot ábrázol, és a kép címe a játék nevével azonos: Gallina ciega - Vak tyúk (Lukácsy A. 1964:292.). Az egyik játékosnak (cica, macska) bekötik a szemét, a többiek (egerek) pedig tapsolva vagy énekelve csalogatják őt. Akit a cica megfog, avval helyet cserél. Vidékenként tartozhat a játékhoz zárójáték is, ahol a cicának ki kell találnia, hogy kit fogott meg. Fogócsalogató mondókát is mondhatnak a játékosok (Lázár K. 1990:598.). ZAMÁRDIBAN az „Erre csörög a dió, erre meg a mogyoró! " mondókával és tapssal csalogatták a többiek a bekötött szemű játékost. Az pedig igyekezett valakit elfogni, hogy vele helyet cseréljen. (EH 249/B sz.sz., AK: özv. Nóvák Ferencné, sz. 1901., Gyi: 1982.) LÁBODON az idősebbek emlékezete szerint a SZEMBEKÖTŐS játéknál a játékosok körbe álltak, kettőnek a szemét bekötötték. Az egyiknél ruhából font ütleg volt, a másiknál rossz fazék, amellyel „kocótt". Az ütleggel meg kellett a másik, bekötött szemű játékost ütnie. Sokszor elestek, a többiek ezen jókat mulattak. Vég nélkül játszották (Mike Gy. 1976:28.). KAPOSSZENTJAKABON mondókát nem mondtak a játék alatt (EH 220/A és 257/B sz.sz., AK: Sánta Ferenc, beás cigány, sz. 1922., Gyi: 1981.). RINYABESENYÖN a bekötött szemű játékos csak egy bizonyos körön belül közlekedhetett. Miután valakit elfogott, a hangja után kellett azonosítania (EH 108/B sz.sz., AK: Horváth József, sz. 1900., Gyi: 1982.). Hajdú (1971:45-47.) SZEMBEKÖTŐS JÁTÉKOK címen tárgyalja e játéktípust és somogyi példákra is hivatkozik. ATTAIJBAN Vakmariskás a neve annak a játéknak, ahol a játékosok kört rajzolnak és csak azon belül mozoghatnak. A kör közepén álló a hang után megy és próbál valakit megfogni (Gy: Erdős Gy.). Ugyanő Gönczit említi a Jancsi, kelj fel! játékra hivatkozva. Gönczinél a KÜLÖNFÉLE JÁTÉKOK alatt (1949:79) szerepel a szembekötősdi, Együd nem publikált hasonlót. 59. ábra. Szembekötős