Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

BEVEZETÉS

csolatos tárgy is a gyűjtemény részét képezi: 1 db babásláda, 1 db rengőszék, 1 gyermekjáróka, 2 db forgó és néhány viseletdarab ( vö. Knézy J. 1981:83—94.). A tárgygyűjtés mellett fényképfelvételek is készültek. Gönyey Ebner Sándor, a budapesti Néprajzi Múzeum fényképésze kísérte Gönczit körútjain, és pótolhatatlan felvételeket készített a legkülönbözőbb témákban. A felvételek negatívjait viszszavitte munkahelyére, de a pozitívok maradtak, és az anyag máig féltve őrzött része fotógyűjteményünknek (vö. Archív fényképek a megyei múzeumban. Függelék). A tárgygyűjtést és a fotózást adatgyűjtések egészítették ki. Ismerve a megye pedagógusait, számítva segítségükre, Gönczi 1923-ban egy 170 pontból álló kérdőívet küldött szét a megyébe. Az igen aprólékos, részletes kérdőívre csupán 15 község válaszolt. Az adatok gyűjtése hat éven át folyt (Gönczi F. 1937:5-8.). Ám Gönczi kedve nem lankadt, 1937-ben Kaposváron sikerül kiadnia első, e témakörben írt munkáját, a Somogyi gyermek című könyvét. A Csurgói Könyvtár VI. köteteként megjelent kiadvány háromszáz oldalon, száz képpel, kottával illusztrálva, az Uj-Somogy Nyomda és Lapkiadó R.T. kiadásában igen nagy sikert aratott. Egykori munkatársa visszaemlékezése szerint (Z. Soós I. 1974, SMMI-NA 1746:4.) Gönczi a Somogyi gyermeket a később (1944-ben) megjelentetett Somogyi betyárvilággal egyetemben saját költségén adta ki. A Somogyi gyermek a gyermekáldással (egyke-probléma), a gyermekkorral (szoptatás, ruházkodás, járni, beszélni tanulás, gyógyítás, babonák), a gyermek munkára való nevelésével foglalkozik. Kutatásaival Gönczi megkísérelte nyomon követni a születéskorlátozás előretörését, káros hatásait. Orvosolni igyekezett a problémát az e témakörben megjelent tanulmányával is (erről részletesen Knézy J. 1981:85.). Gönczi gyermekélettel kapcsolatos munkája során gyermekjátékokat is rögzített. Ezt az anyagot külön kötetté rendezte. Harmincöt évnyi somogyi működése alatt több száz játékot vetett papírra, és 242 somogyi községben gyűjtött. A kéziraton 1946^7-ben igen sokat dolgozott, és a kora ifjúságától gyűjtött anyag hézagpótló sikerében rendkívül bízott. Munkatársával, Z. Soós István festőművésszel 104 játék illusztrációját is elkészíttette. Ez utóbbinak sajnos nyoma veszett (SMMI-NA 1746.). A kiadvány halála után egy évvel, 1949-ben jelent meg Somogyi gyermekjátékok címmel. A Bevezetést Gönczi 1948-ban írta meg, halála évében. Ebben jelezte, hogy kiadványába bedolgozta Kiss Áron és Vikár Béla somogyi vonatkozású gyermekjátékait és megjegyezte (félszáz évvel ezelőtt!), hogy „a játékok már nem élnek mindenütt, számuk folyton fogy és helyüket mások foglalják el (football, zsinórlabda stb.); a pázsitokon szokásos gyöphasogató játékok, a brinckézés, a botos játékok pedig teljesen megszűntek, mert a nagy kiterjedésű legelők szántás alá kerültek." Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a játékok, kiolvasok nemcsak a falvakban, de a megye városaiban is elevenen élnek, Kaposvár külső részein is. Feltehetően a falusi nép folytonos beszivárgása konzerválta és frissítette fel a régi szokásokat írja. „Városias helyeken óvodák vannak, melyekben mindig új meg új gyermekjátékokat, mondókákat tanulja a 3-5 éves gyermekek egész tömege. Hogy lehet tehát, hogy ezek a modern, szellemes játékok nem szorítják ki a régi, itt-ott érdesfelületű, elferdített, sok helyen értelmetlen szavakból és mondatokból álló