Szapu Magda: Gyermekjátékok (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 3. Kaposvár, 1996)

MOZGÁSOS JÁTÉKOK

A szöveg legközelebbi változatai is Somogy (és Zala) megyéből valók, de a távolabbi változatok is majdnem kizárólag dunántúliak. Az ispiláng szó német eredetének gondolatát Vikár Béla vetette fel. a Magyar Nyelvőrben (1872, 35:289.). A vitát Hermann Ottó döntötte el a Magyar Nyelvben (1905, x. 435.): a tanítósághoz intézett felhívásában egy „Ich spiel ein" kezdetű vers után tudakozódott. A válaszok egyike szerint a Somogy megyei (magyar-sváb) Somogyszil községben a magyar leánykák a sváboktól tanulták el a dalt: „Is pil ájn, is pil ájn, is pil ájn rózsa" („Ich spiel ein" torzításából származik). E dalkezdet ismeretlen az osztrák és a német gyűjteményekben. Kiss Áron (1891/1984:163) SOMOGY megjelöléssel közli a játék dallamát. Vikár CSURGÓI szöveget közöl (1905:264.): Ispilláng, ispillángi rózsa — Rózsa volnék: piros volnék, Pénz volnék: csörögnék, Karika volnék: fordulnék. Zöld sejem szoknya Piros arany rojtja — Szeder szemű szép Jánoska Fordulj angyal módra! Gönczi (1949:43-44.) TORÖKKOPPÁNYBÓL kottát, KAPOSVÁRRÓL, TORVAJRÓL, BELEGBŐL, ŐSZÖDRŐL, SZABADIBÓL szöveget közöl. O is hivatkozik az 1792-es dalszövegre. A Magyar Népzene Tára I. (1951:420-421.) TÖRÖKKOPPÁNYI (Lajtha gyűjtése, 1923) és NAGYATÁDI játékdalt ad közzé. Az utóbbi játékleírását is adja (Seemayer gyűjtéséből, 1933).: Gyermeklányok „karéjba" fogódznak, és körüljárva énekelnek. A megnevezett hátrafordul, és ellenkező irányba megy, a többiek utána. Ismétléskor a következő megnevezett fordul ki, és így tovább. Együd 1975-ben két játékszöveget közöl RINYAKOVÁCSIBÓL és SZENYÉRBŐL (1975:374., 380.), dallamlejegyzést nem publikál. A hagyaték SZABADIBÓL őriz anyagot (EH 123/B sz.sz., AK: Sipos Jánosné, sz. ?, Gyi: 1970.), ahol a kisiskolás lányok kedvenc játéka volt, az iskola udvarán játszották. A játék pedig: láncszerűen összefogódzkodtak a lányok és a játék dallamára kezüket fellendítették és vissza. Az éneket alább közöljük. További gyűjtések szerepelnek CSÖKÖLYBÖL (128/A sz.sz., AK: Vajda Katica, sz. ?, Gyi: 1971.), HETESRŐL a honismereti szakkör tagjai előadásában (135/A sz.sz., Gyi: hetvenes évek eleje.), TÁSKÁRÓL (EH 199/B sz.sz., AK: Étvágyoló Mártonné, sz. 1920., Gyi: 1976.), TIHANYBÓL (EH53/A és 244/A sz.sz., AK: Pintér Pálné, Balogh Lídia, sz. 1912., Kapoly, Gyi: 1973.), TORÖKKOPPÁNYBÓL (EH 66/B sz.sz., AK: Kovacsik Józsefné, Szabó Rozália, sz. 1934., Gyi: 1980., az adatközlő a játékot ugyanúgy írja le, mint Szabadiban) és RINYAKOVÁCSIBÓL (EH 109/B sz.sz., AK: Jandzsó Györgyné, Jeli Ilona, sz. 1908., Bárdudvarnok, Szendi-puszta, Gyi: 1982.). 15. kép. „Ispilángi rózsa" Törökkoppány, 1927