Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Kottamelléklet

7. Szűz Mária a szent fiát pólyába tette, Szent József nagy szomorúan állott mellette. Szűz Mária a szent fiát elébe tartja, Kéri tőle a Szent József, de ő nem adja. 8. Sír Mária, sír Szent József, sír a Jézuska, Mert Heródes keresteti a katonákkal. De az angyal bátorítja a két szűz jegyest: - Ne féljetek, Isten üa teveletek van! 9. Betlehemben tizenkettőt ütött az óra. Ember, állat minden aludt a nagy éjszaka, Csak Szent József és Mária, ők nem aludtak, Az isteni magzat mellett sírtak, zokogtak. 10. Szent jegyesem, Szent Józsefem - így szólt Mária Az Istenre kérlek téged, csak pakolj hamar! Fel is pakolt Szent József most nagy hamarjában, Kivezette a szamarát az istállóban. 11. Rajta volt már minden poggyász a szamár hátán, Szent József és Szűz Mária most leborulván Megcsókolták a szent helyet az istállóban, Hol született Jézus, a világ megváltója. 12. Szent József nagy búsan tekint Szűz Máriára, A pólyában mellén alvó Isten fiára. Vedd kebledre magzatodat, drága Szűz Anyám, Ülj fel a szamár hátára, szép Szűz Máriám! 13. Útra keltek mind a hárman a nagy éjszakán, Amiük volt, minden ott volt a szamár hátán, De nem tudták merre mennek a nagy éjszakán, Angyal vezette el őket a nagy Golgotán. 14. Szűz Mária és Szent József félt a pusztába, féltek, hogy Heródes nem-e érhet nyomukba. Galileába amíg Ők be nem érhettek, Heródes haragjától ők jaj nagyon féltek. 15. A drága szűz néha-néha felbátorodott, Vigasztalta Szent Józsefet, neki így szólott: - Én vagyok az Isten anyja, a te jegyesed, Ne félj, ne félj veled vagyok, itt az Istened. 16. Távol estek hazájuktól, rokonaiktól, Sírva vált meg Szűz Mária, jaj, mindezektől, De legfőképp siratgatta a kis Jézuskát, Hogy védje a nagy hidegtől drága szent fiát. 17. Betlehembe ökör, szamár reája lehelt, Itt a pusztán a hidegtől ki védi meg őt? ó, de Isten védte őket, védte szent fiát, A Szűzanya szíve Jézust melegíti át.