Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Megszemélyesítések, dramatikus szokások

Gönczi részletesebben foglalkozik köm vében a betlehemezésseL több példát is közöl (1937 : 272-281.) Somogyban a betlehemezés a római katolikusság körében általános, nemcsak falukon, nagyközségben, hanem a megye székhelyén. Kaposváron is. Öt-hat. 10-14 éves fiúk betlehemeznek. Ezek közül kettő angyal, akik a betlehemet viszik, három dadó (pásztor) s egy katona, lehetőleg huszárnak öltözve. A betlehemet vivők néhol angyalnak öltöznek, oly módon, hogy fehér alsószoknyát kötnek a nyakukba, fejükre pedig papírsisakot, püspöksüveg-félét. néhol lelógó kukoricacsumával s egyéb örökzöld növénnyel díszítik. A dadók hosszú bundabélésből, vagy kócból készített bajusszal, szakállal díszítik arcukat, kifordított bundákat, régebben szűrt vettek magukra, s kezükbe láncos-botot tartanak. A katonáknak kard lóg az oldalán, néhol a hátán tarisznyát visz. Ebbe rakják a betlehemben táncoltatásra alkalmazott bábukat. A betlehem, amit magukkal visznek, egy házalakra készített faláda, mehet színes, zöld. piros, fehér, sárga s aranyozott papírral vonnak be. Tetején egy vagy két. sőt néha három torony díszeleg, felül kereszttel. A házikó oldalain fogantyúkat alkalmaznak. Ezek segítségével hordozzák. A házikó tornyaira, oldalfalaira apró szentképeket ragasztnak. A tornyok előtt néhol félkör alakú előtér van. méhnek szélét örökzölddel s áram füst'-tel szegélyezik. A belső rész a betlehemi istállót mutatja be, a jászollal, melyben az újszülött Jézus fekszik, mellette Mária. József, angyalok, ökör, szamár, körülöttük bárányok. Némelyiknek a feneke körös-körül ki van fűrészelve, vagy a jászol előtt nyúlik végig egy hézag. Ezeken nyúlnak le az istállóban elhelyezett bábuk lábai, melyeket a játék alatt, a fenék alatt fogva, egyik pásztor, vagy katona táncoltat a házikó előterében, pitvarában. A legtöbb helyen a kápolna mögött térdepelő katona mozgatja a bábukat, mindkét kezében egy-egy bábut tartva, a kápolna előtti téren. A szövegnek megfelelően perdülnek a színre. A bábukat külön ládákban hordták. A bábuk: katona, menyecske, ördög s pap. Lengyeltótiban ezeken kívül: kéményseprő, pásztorok, dékán s néhány más alak. Balatonszentgyörgyön egy Lackó nevezetű. A továbbiakban Gönczi leírja, hogy a betlehemet a katona, máshol a huszár viszi be a szobába, ám előbb az istálló előtt elhelyezett gyertyákat meggyújtják. Marcaliból, Lengyeltótiból. Balatonszentgyörgyről sorolja további példáit. A leírás végén pedig összegzést ad: Somogy északnyugati részének betlehemesei híresek voltak a szomszédos Zala megyével határos községekben is. ahová hétszámra rándultak ki s faluról-falura járva, betlehemeztek. Általában a jól szerv czett betlchemesek ritkán elégedtek meg a maguk falujával, ellátogattak a közeli községekbe, ahol jó keresetre számítottak, ami rendesen be szokott válni. A betlchemesek készségei, a betlehem-bábuk, jászol, stb. egyik nemzedékről a másikra szálltak. Különösen a táncoló babák, mint fafaragványok között, találhatók régiek. Az Együd-hagyatékban a Nagyberki Honismereti Gyermekszakkör tagjai szépen összefoglalták a betlehemezés szokásának lényegét (Sz.sz.: M 134/B). December hatodikától Karácsom estig pásztorruhába öltözött gyerekek járták a falut. Egy