Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Megszemélyesítések, dramatikus szokások

A dramatikus játéknak több táji típusa és több szereplője van. Része lehet az ún. Heródes-játék is, a napkeleti bölcsek látogatását mutatja be Jézusnál, továbbá Heródes haragját, esetleg a betlehemi gyermekgyilkosságot. Egyes jeleneteit külön szokásként is előadták, mint például a Szálláskeresést (9. számú Kottamelléklet). Az éneknek és a játéknak igen sok változata ismert, több az egyezés a dallamokban, mint a szövegekben. A leggazdagabb változatokat a legkeletibb végen, a csíki katolikus székelyeknél találhatjuk. Ezek a szövegek állnak legközelebb az egyházi eredetű kánonszöveghez. Az alföldi protestáns lakosság körében részben tréfás pásztori játékokká váltak, de erre van példa a Dunántúlon is. Az élő szereplőkkel előadott játékokon túl ismert, ám kevéssé elterjedt az ún. bábtáncoltató betlehemezés^ amely főként a Balaton déli részének katolikus, Szatmár megyének pedig református falvaiban élt. A kutatások szerint a bábtáncoltatás a középkorban még az oltáron történt. Később profán elemekkel tűzdelve kitiltották a templomból. Templomban maradt viszont a Szent Család és a betlehemi istálló miniatűr mása. A XVIII. században már teljesen elnépiesedett bábtáncoltatásra bizonyára hatott az osztrák barokk Marionettentheater vidékies fejleménye, a búcsúk, vásárok komédiásai. A templom vagy jászol alakú betlehemben mozgatják a bábokat, az angyalt, az ördögöt, Heródest, pásztorokat, halált, adománygyűjtőt, stb. A vörsi betlehemezés még élő szokás, ill. napjainkban született újjá. (Petánovits Katalin: A vörsi bábtáncoltató betlehem. 1966.) Idősebb falubeliek támasztották föl, hogy a templom tatarozásának (1963) költségeit előteremtsék. A vörsi betlehemezők karácsony böjtjén ott gyülekeznek, ahol egész évben őrizték a betlehemet. Innét indulva sorra járják a házakat és éjféli misére fejezik be. (Dömötör T. 1964 : 166-174., Bálint S. 1976 : 39- 46., Tátrai Zs. 1990 : 232-238., A magyarság néprajza /

III. én. : 335-345.) Együd Árpád publikált betlehemes szövegeket (1975 : 294-308.) Tapsonyból, Andocsról, Tikos, Vörs, Hoílád községekből, illetve Szántódpuszta környékéről (1987 : 36-37.). Egy darab kottás szöveg is megjelent nyomtatásban (1981 : 84-89.) Megjegyzi, hogy a szokás még gyűjthető Somogyban, de csupán a vörsi bábtáncoltató betlehemezés élő szokás. A betlehemes játékok igen gazdagon és teljes formában kerültek elő az Együd-gyűjtések kapcsán, a szöveget pontosan idézik az adatközlők emlékezetből is. Közülük is nem egy női adatközlő volt. Érdekességként még megemlíti e szokással kapcsolatosan Együd, hogy Holládon 1972-ben hagyták abba a betlehemezést. (Együd A. 1975 : 399.)