Szapu Magdolna: Karácsonyi ünnepkör. Adventtől vízkeresztig (Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből 2. Kaposvár, 1994)

Karácsonyi ünnepkör

„Dicsértessék a Jézus Krisztus! Hála Isten, hogy megértük az újév napját. Adja Isten, hogy többet is érhessünk. De nem ilyen búval-bánattal, Hanem örvendetes napokkal. Adjon Isten bő bort, bő búzát, lélek-üdvösséget, Holtuk után örök dicsőséget! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" (Ráksi) A köszöntés után pénzt, kalácsot, gyümölcsöt, s főleg diót kapnak a köszöntők. Ha az összegyűlt, természetben kapott ajándékokat már nem tudják mind magukkal vinni, valamelyik háznál hagyják, s máskor mennek érte. A németeknél az újév köszöntés nagyon kiterjedt és sok változatban fordul elő. Ecsenyben e napon minden gyermeknek fel kell köszöntemé a helyben lakó kereszt­szüleit, négy éves korától tizennyolc éves koráig. Ha újévkor rossz út, hó vagy sár van, akkor a kisebb gyermekeket a keresztszülők házáig ölben is elviszik. A versre az anya tanítja a gyermeket hetekkel újév előtt. Újév reggelén keresik fel keresztszülői­ket. Az üdvözlő versek elmondása után gyümölcsöt, néha ruhafélét kapnak. Együd Árpád több újévi köszöntőt gyűjtött a megyében (Nagybereny, Szabadi, Igal, Szenyér, Tihany), illetve publikált (1975 : 276-277). Néhányat itt is közre adunk, természetesen kottával együtt (6-8. számú Kottamelléklet). Szilveszterkor és újévkor az étrenddel is ünnepélyessé tették a napot, jobb éte­lekkel emelték az ünnep hangulatát, a családi együttlét melegét. Belső-Somogy köz­ségeiben szilveszterkor a módosabbaknál baromfiból tésztalevest, pirított húst már­tással, fánkot, rétest, vagy édeskáposztát sütöttek disznóhússal. 'Tollaspogácsát' a legtöbb családnál sütöttek jósló célzattal, hogy ki hal meg a következő évben. Újévre, aki tehette malacot vágott, hogy szerencsés legyen. Becsinált leves készült, ebbe is sárgarépát, petrezselymet és tojást vágtak karikára. Mások libát vágtak és annak aprólékából volt leves, húsát egyben megsütötték pörccel és májjal. Aki sok pénzt akart, az bablevest evett. Akinek nem volt más, az baromfit vágott. Ha friss disznó­hús volt, töltött káposzta került az asztalra. Az utóbbi években fasírtot fogyasztottak újévkor. (Knézy J. 1975 : 112.) Vízkereszt a hónap hatodik napja, görög katolikusoknál úrjelenés. Az egyház egyik legrégibb ünnepe. Egyben pedig a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a keleti egyház liturgikus évkezdője. Január 6-ika a változó hosszúságú farsang kezdőnapja is. Valamikor évkezdő nap volt, és az egyház eredetileg ekkor ülte Jézus születésnap­ját. Január hatodikára esik háromkirályok ünnepe (Gáspár, Menyhárt. Boldizsár). Krisztus Jordán vizében való megkereszteltetése, s a kánai menyegző^ a lakodalmi házban a bor vízzé változtatása. A kánai menyegző később más napokra került át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom