Darabos Zsuzsanna szerk.: Karmazsin király udvarában (1990)
Egy királynő élete
útbaigazította őket. Pipilla és Pepi belépett a labirintusba. Már félúton jártak, amikor útjukat valami szürkés folyam állta. A kislány úgy gondolta, ez még nem lehet az a tó, amit az alagútból kijövet látni véltek, ekkor azonban hangokat hallottak: - Tudjátok meg, én vagyok a Csodamocsár, és rajtam csak az haladhat át, aki három találós kérdésemre válaszolt. Pipilla nem ijedt meg a feladattól, hiszen testvérével is gyakran játszottak hasonlót, így egykettőre megfejtette hát a feladványokat. Mikor az utolsó válasz is elhangzott, előttük a mocsárból kis földbuckák emelkedte, amelyen át lépegetve a folyam túloldalára jutottak. Örömük azonban korai volt, mert Rőtszakáll a labirintus bejáratánál azt is elmondta, hogy a szigeten lévő várhoz a Jégkrém birodalmán át vezet az út, ami hideg és veszélyes. A két gyerek bátran bár, de dideregve tovább indult. Eközben a birodalom jeges ura fagyos palotájának ablakából figyelte a testvéreket, és mert gonosz volt, elhatározta, hogy útjukat állja. Jeges-zúzmarás fuvallatot küldött Pipillára és Pepire, a gyerekek pedig arra ocsúdtak, hogy a Jégvár jégcsaptömlöcében reszketnek. De Murmucz is mindentlátó távcsövével figyelte az eseményeket, és riasztotta Rőtszakállt, aki viszont egy barátját küldte a gyerekek segítségére. Jégrágó Pámpilla, - mert ő volt a jó barát, - meleg barna tekintetével elolvaszotta Jégkrémet, erős fogaival elrágta a jégcsapokat, és a két jó testvér máris igyekezhetett tovább. Végre-valahára a tóhoz érkeztek, melyen keskeny palló vezetett a szigetre. Áthaladtak rajta. Most már közelebbről is szemügyre vehették a palotát, egyszerű volt, de tiszta és szép, tornyán kacskaringós betűkkel írt felirat hirdette: "SafagócoR 6íro5afma". Ezt még Pepi is üggyel-bajjal betűzte, de elgondolni sem tudták, kik is lehetnek azok a Salagócok. Bizony, tündérmanók voltak. A vár kapujában Salabakter, a vén kapuőr óvta a bejáratot rücskös botjára támaszkodva. Mikor megpillantotta a gyerekeket, már tudta, mit is keresnek, mert az öreg jóságos Murmucz már előre jelezte érkezésüket. Salabakter ezért kérdezősködés nélkül a nagy Bakumkász tündérmanókirály elé vezette a testvérpárt. Az uralkodó meleg mosollyal nyújtott kezet a kislánynak, barátságosan megveregette Pepi vállát, és pillangószárnyú röphintón egyenesen az Álomboltba vitette őket. Ott aprócska manógyerekek sürögtek-