Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Bondár Mária: Késő rézkori különleges temetkezések Balatonlelléről (Somogy megye)
KÉSŐ RÉZKORI KÜLÖNLEGES TEMETKEZÉSEK BALATONLELLÉRŐL (SOMOGY MEGYE) 93 415.1 .b: kívül barnás színű, belül szürke simított aljú edény fenéktöredéke. 3,6 * 1,2 cm (13. ábra: 2). 415.1. c: kívül-belül világosbarna vastagabb falú edény aljtöredéke (13. ábra: 3). 415.1. d: kívül barna, belül szürke vastagabb edény oldaltöredéke, külső oldalán kissé durvított felülettel. 4 * 3,4 cm (13. ábra: 4). További 5 db kisméretű, jellegtelen oldaltöredék, egy fenéktöredék és 10 db egészen kisméretű oldaltöredék volt még a sír betöltésében. A leletek értékelése Edények A sírba tett két korsó és egy füles csésze közül csak az egyik korsó díszített (12. ábra). Az edényeket nagy valószínűséggel ugyanaz az ember készítette, ez leginkább a fülek megformálásából és a korsó testarányaiból látható. Az edényeken kisebb kopásnyomok is megfigyelhetők (a 4. sz. edény peremén a füllel szemközti részen csorbulások, az 5. edény peremén egy helyen csorbulás, a 6. edény pereme körben enyhén kopott, a fenék éle úgyszintén kopott).12 A sír földjéből előkerült jellegtelen alj- és oldaltöredékek funkciója, sírhoz kötődése nem meghatározható. Az edények a badeni kultúra jellegzetes típusait képviselik, a klasszikus badeni időszak elejére keltezhetőek. Gyakori típusok, csaknem minden telepen előfordulnak, ezért valamennyi analógiájának összegyűjtését és felsorolását nem tartom szükségesnek. Az edényekben talált földmaradvány pollenvizsgálata - amelyet Jakab Gusztáv (Gödöllői Egyetem) végzett el - egyetlen magot tudott elkülöníteni a 4. melléklet anyagából. Ez egy pontosabban nem meghatározható libatop (Chenopodium sp.) volt, amelyről nem tudható, hogy késő rézkori vagy napjaink környezetéből került a földbe. Ékszerek A sírban talált ékszerek - a réz pántkarperec, a hengeres rézgyöngy és az ún. fekete gyöngy - figyelemre méltó kollekciót alkotnak, ezért részletesebben foglalkozom e tárgyakkal. Pántkarperec (6. ábra: 3; 7. ábra: 6-7; 9. ábra) A 3,7 cm átmérőjű lemezkarperec szorosan tapadt 8-9 éves gyermek lefelé fordított bal csuklójára. A karperecén lévő két kerek nyíláson átfűzött zsineggel köthették nagyon szorosan az elhunyt kezére úgy, hogy csuklójának belső részén volt a kötés. Feltételezésem szerint halála után szorították a gyermek kezére a pántkarpecet. A rendkívül szorosan rögzített „abroncs” ugyanis erősen gátolta volna a vérkeringést, amely zsibbadást és fájdalmat okozott volna viselőjének. Ezért gondolom úgy, hogy nem életében viselte a gyermek ezt a relikviát. A sírleleteket az állagmegóvás miatt szinte azonnal restaurátorok veszik kézbe, s munkájuk nyomán az 12 A finom megfigyeléseket Gucsi László restaurátornak köszönöm. alig látható, vagy csak részlegesen megfigyelhető apró nyomok, elváltozások, lenyomatok esetleg eltűnhetnek a mechanikus, de leginkább a vegyszeres tisztítás következtében. A balatonlellei sírnál szerencsénkre ez nem így történt, tisztítás előtti, „eredeti” állapotában tanulmányozhattam az egyedülálló ékszert. Ekkor fedeztem fel és fotóztam le a lenyomatot, amely a karperec csaknem teljes belső felületén megmaradt, ferde barázdálásként volt észlelhető (7. ábra: 7; 9. ábra: 1). Restaurálás után - amely felületi tisztítással történt: üvegszálas ecsettel és marokcsiszolóval, víz vagy vegyszer nem érte a tárgyat - már nem látszott ennyire élesen a barázdált rajzolat. Ez a „lenyomat” feltételezésem szerint emberi bőr maradványa is lehetett.13 A karperec „eredeti” állapotáról és a restaurálás utáni tisztított tárgyról is tudtam roncsolásmentes vizsgálatokat készíttetni a budapesti Műszaki Egyetemen Gresits Ivánnal (ED-XRF és sztereo-mikroszkópos pásztázás).14 Rézgyöngy (6. ábra: 1; 7. ábra: 4; 8. ábra: 1) A 415. sírban eltemetett gyerek nyakán, az álla alatt talált, lemezből kalapált, mállékonnyá vált hengeres rézgyöngy három darabra tört. A gyöngy egésze is igencsak kisméretű volt, így a széttört részecskék is pici darabkák. Mindhárom töredéket külön-külön megmérte Gresits Iván. A mérés tanulságos lehet, mert az egyes töredékek összetétele kismértékben eltérő, azaz, ha nem mérjük meg a széttört darabok mindegyikét, nem kapunk megbízható eredményt.15 Fekete gyöngy (6. ábra: 2; 8. ábra: 2) A sírban talált fekete gyöngy egyedülálló lelet a késő rézkorban. Hengeres testű, kissé összenyomott, mindkét oldalán nyitott végű gyöngy. Könnyű, fényes fekete felületű, első ránézésre feltekert elszenesedett növénynek tűnik. Anyagát több módszerrel is próbáltuk meghatározni. 2016 májusában Miháczi-Pállfi Anett sztereo-mikroszkópos felvételeket készített a Régészeti Intézetben (8. ábra: 3, 14. ábra). Sejtése szerint a fekete gyöngy gagát, más néven fekete borostyán lehet. Analógiát is talált e különleges tárgyhoz a skóciai bronzkorból, harangedényes lelőhelyről.16 Itt egyetlen fekete „jet bead” gyöngy került elő a sírkamrából. A gyöngy anyagát az araucaria fenyő megkövesedett maradványaként azonosították a kutatók. Ez a ritka anyag a borostyánhoz hasonló kő, könnyű, éghető matéria. A rómaiak és a vikingek amulettként használták és gyógyító erőt tulajdonítottak a kőnek.17 2016 decemberében Fintor Kriszitán (SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék) Raman és XFR vizsgálat13 Kérésemre Felszeghy Endre igazságügyi orvosszakértő is megvizsgálta a mintázat mikroszkópos felvételét. Az eredmény bővebben: Bondár 2019, 75-76. oldalon olvasható 14 Az eredményeket Id. Gresits 2019, 195, 197. és Miháczi-Pálfi 2019. 15 Részletesen: Gresits 2019, 198-202. 16 Downes et al. 2012, Fig. 39. 17 Downes ef а/. 2012, 85, 89.
