Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Kasza Ferenc: A Baláta-tó és madárvilága 2001 és 2018 között
A BALÁTA-TÓ ÉS MADÁRVILÁGA 2001 ÉS 2018 KÖZÖTT 85 2002.03.15-én a láp belsejében mocsári béka petéket találtam. 2008.03.16.-án a Ny-i oldalon a láp belsejében mintegy 8 m2-es területű alacsony vízben kb. 120 béka nászát láttuk -miközben zajlott a peterakás - Puskás Józseffel és Engi Lászlóval. Hüllők - Reptilia Sokszor láttam mocsári teknőst - Emys orbicularis, fürge gyíkot - Lacerta agilis, törékeny gyíkot - Anguis fragilis fragilis, vízisiklót - Natrix natrix. A keresztes vipera - Vipera berus berus - és annak fekete változata- Vipera berus var. prester - csak néha fordult elő az erdőben. Emlősök - Mammalia 2002 augusztusában Lanszki József vizsgálta a talajszinten élő emlősöket (Lanszki 2004). Megerősítette a mezei cickány - Crocidura leucodon - a csalitjáró pocok- Microtus agrestis - a pirók egér - Apodemus agrarius- a sárganyakú erdei egér - Apodemus flavicollis- az erdei egér - Apodemus silvaticus - a mezei pocok - Microtus arvalis - és az erdei cickány - Sorex araneus - előfordulását. Pirók egeret 2002.03.11-én elpusztulva találtunk. Vakondot 2002.07.08-án szintén elpusztulva láttam. 2001,07.25-én 2 törpe egér fészek volt a harmatkása szárai közt 43 és 73 cm magasan. 2004.11.02-án csalánra 96 cm magasan rakott fészket találtam. 2001.11.01-én a K-i égerlápon güzüegér- Mus musculus spicilegus - várat figyeltem meg. A kúp 30 cm magas, az átmérője 82 cm volt alul. Sok farkasfog termés volt az oldalában. Az aranysakéit - Canis aureus - többször láttam. A borz - Meles meles - kotoréka lakott volt. Márton Attila vadász a nyusztot - Martes martes - is megfigyelte. Amíg halak voltak a tóban a vidra - Lutra lutra - is rendszeresen itt tartózkodott. 2001.12.18-án két vidra verekedett a jégen. Másnap a jégmentesen tartott bejáratát is megleltük. Vörös rókát - Vulpes vulpes - néhányszor láttam. Puskás Attiláék 2000 körül nyest kutyát - Nycterentes procyonoides - fotóztak. Alkalmanként mókust - Sciurus vulgaris - és görényt- Mustela putorius - is lehetett látni. 2005.07.29.-én a lápréten egy görénytetem volt. A vadmacska - Felis silvestris - is többször előfordult. 2002.07.03-án a K-i égerlápon fa odvábán nyivákoló kölyköt talált Mezei Ervin. A mogyorós pele - Muscardinus avellanarius - a mesterséges fészekodúkban többször fészkelt. Vaddisznókat - Sus scrofa - gímszarvast - Cervus elaphus- dámvadat - Dama dama - gyakran, őzet - Capreolus capreolus - ritkábban lehet látni. Száraz időszakban a vaddisznók nagy területeket túrtak föl a lápon. Egyes növényfajok megfigyelési adatai Aldrovanda - Aldrovanda vesiculosa. 2001.02.09- én sok hajtásrügy (túrion) úszott a víz felszínén a K-i égerlápon. Ez alátámasztja Moesz azon megfigyelését, hogy egyes években a téli rügy nem száll le az iszapba, hanem a víz felszínén marad (Moesz, 1907). Március 15-én még több úszott a víz tetején. Április 29-én már a 2-3 cm-t, némelyiknek az 5 cm-t is elérte a hossza. A színük ekkor már szép vörösbarna volt (5. ábra). Július 24-én sok virágzó példányt is láttam (6. ábra). November 3-án az apadó vízben rothadva pusztultak. 2003 nyarán csak a K-i oldal semlyékeiben találtunk 100 alatti példányt Toldi Miklóssal, Mezei Ervinnel és Adamecékkel. Az aldrovanda mennyiségének alakulását az elmúlt száz évre Bor Petra dolgozta fel (Bor 2008). Csak megjegyzem, hogy a 2000-es többszázezres becslésemet nem írta le helyesen. 2003 után hol találtuk kis számban, hol nem. Az elmúlt évek magas vízállásának köszönhetően szépen szaporodott. Toldi Miklós becslése szerint 2018- ban újra ezer tenyészett, 2019 nyarán ugyanennyit találtunk a rucaöröm - Salvinia natans - szőnyeg között. Úgy láttam, hogy az utóbbi években nyáron már a vízfelszín jelentős részét borítja a rucaöröm. A Balátán kívül 1997-98-ban Böhönye határában talált Lájer Konrád aldrovandát. Itt azóta nem keresték. 2001-ben Molnár Attila Kismarján Kasza puszta közelében a kiszáradó mocsárban lelt rá. Itt azóta sem találták, bár keresték (Mazsu István közlése). A szíveslevelű hídőr - Caldesia parnassifolia - 2000 óta nem jelent meg. A fehér tündérrózsa - Nymphaea alba - állományában jelentős volt a változás. 2002.06.15-én figyeltem meg, ahogy egy gímszarvas gyalogolt a nyakáig érő vízben. A borja mellette úszott. A tündérrózsát elérve jóízűen ette annak virágát és leveleit. A borjú ez idő alatt körbe-körbe úszta. így aztán nem csoda, hogy a 2003- as és a 2008-as kiszáradáskor már csak a rizómák maradtak a mederben. 2008 után már nem is voltak láthatók a korábbi több tíz négyzetméter kiterjedésű telepek. 2016-tól lehet újra látni növekedő példányait a stég előtt. 2002 júliusában még egy 40x20m-es telepben tenyészett a sárga tavirózsa - Nuphar lutea - a DK-i nyílt vízben. 2008 után már ezt sem láttam. Tóalma - Ludwigia palustris. 2001.09.30-án Toldi Miklós mutatta meg a fűzlápon 3 telepét. Az ingólápon sikerült derékig lesüllyedni. 2002.04.09-én Borhidi Attilával ugyanitt 67 db 2-3 cm-es növényt találtunk. 2003.07.06-án és 07.29-én 3 kifejlett tóalma virágzott. Tőzegeper - Comarum palustre. A 2000-es évek elején az égerszigetek szélében 7 helyen 14 tő virágzott és termést is hozott. 2002.07.30-án egy kis gyékényszigeten is láttam. 2003.07.29-én egy 10 m2-es terjedelmű állomány is volt a lápban. A többit viszont azóta nem találtuk. 2008.05.31-én ez a telep még sok virágot és termést is hozott. 2009.04.24-én már nyoma sem volt. Valószínűleg a szarvas vagy vaddisznó pusztította el. Ezen időpont óta nem találtam. Tőzegmoha - Sphagnum. Megyeri János szegedi kutató 1963-ban vizsgálta a tó vízifaunáját. A Difflugia acuminata, a Dissotrocha aculeata és a Lecane acus fajok előfordulása miatt megjósolta a tőzegmoha megtelepedését. Az 1990-es években Borhidi Attila és Toldi Miklós meg is találták. 2001 és 2005 tavasza között sok helyen találtam a lápon. Volt közöttük 80 és 300 m2-es is. Ehhez képest 2007.09.15-én már csak keveset láttam.
