Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Géger Melinda: Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében. I.
346 GEGER MELINDA 7. ábra. A Róma-hegyi kertben Rippl-Rónai festi Lazarine-t és Anellát, 1911. Fotó: Langsfeld fiai. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, archív fotó. A Róma villa parkja a földi paradicsom, az újjászületés lehetőségét hordozó, árkádiai típusú hely.44 A megélt paradicsomi boldogság és természettel történő azonosulás Rippl-Rónai Meggyfavirágzás (1909) c. képén a tavasz himnuszává magasztosul (8. ábra). A virágba borult meggyfák tömör lombja szinte elborítja az égre nyíló kilátást. A sűrűn viliódzó szirmok, hódító atmoszférával telítik az idealizált jelenet légterét. A vincellérház mellett zöld gyepen álló virágzó fák lila törzsű oszlopainak sűrűjében középen egy nagyobb fa törzse és egy vele összeolvadó nőalak látszik. A hoszszú, lila ruhás, kalapos jelenség Lazarine, a művész kedvese, aki egyúttal megjelenítője a vágyódásnak, a természeti közelségében élésnek. Ez a kert a társas élet helyszíne is. Barátokkal, családtagokkal bővül a társaság. A franciaországi otthonát idéző, mély gyökerei vannak a „Meggyfavirágzásnak”, ugyanakkor a játékossá váló „kukoricás” elv kialakulásának fontos állomása ez a kép.45 A Róma villa magasságából szép panoráma nyílt a környező vidékre. A fel- és kiemelkedés érzése egyúttal a városon való felülkerekedés metaforája is. A Róma villában kikísérletezett kukoricás stílusban még markánsabban jelentkezett az a törekvése, amelyben 44 Keserű Katalin, 1998: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében. - Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. 133. 45 Horváth János, 1998: Meggyfavirágzás, 1909. - Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. 326. a festő által diktált szilárd konstrukció adja a kép szerkezetének stabilitását. A „Tavaszi munkák' című képben az enyhe felülnézetben ábrázolt tájat a különálló ecsetgesztusok zsibongó, lüktető ritmusa hatja át. Az izzó sárga, zöld, rózsaszín, piros színek futamaiban a vízszintes sorok sík mezőt, a ferde sorok meredek lejtőket jelölnek, míg a hajlongó emberi figurák, a házikók és a fák fekete, piros, zöld, fehér ékkövekként kerültek a táj füzérébe. A munkálkodó emberalakok e síkokká redukált, szinte absztrakt konstrukció alárendelt, mozaikszerű részelemévé válnak. A kép teljes felületén végigvonuló, dekoratív ritmusban az emberi tevékenység és természettel való összeforrottság tökéletes összhangja nyilatkozik meg (9. ábra). Ez az összhang a korszak egyik fő művében, a Modelljeim kaposvári kertemben - Festő a modellekkel (1912) c. műben az antik idill asszociációit keltve nyilatkozik meg. A művész egy Langsfeld nevű helybéli fotográfus fényképét használta fel hozzá, aki 1912- ben riportképeket készíteni járt Rippl-Rónai otthonában. (9. kép) A Róma-villát körölvevő parkban készült fotográfián a nyárias viseletben, vászonkalapot viselő, csípőre tett kézzel pipázó művészt és feleségét, Lazarine-t illetve nevelt lányát, Anellát látjuk Olga kutyával, előttük a földön Heppy kutya hever. A művész mögött festőállványon egy készülő, nagyméretű vászonkép is megjelenik felvázolt női aktfigurákkal. A cselekményszegény létezés, a szinte irreális hangú-
