Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Géger Melinda: Az elveszett paradicsom. A vidéki táj és vidéki élet ábrázolása a somogyi képzőművészetben a 20. század első felében. I.
344 GÉGER MELINDA 6. ábra. Rippl-Rónai József: Lazarine a tükör előtt, 1901 k. papír, pasztell, 45x65 cm, Rippl-Rónai Múzeum, Itsz.: 55.621. peiben egyes darabok állandósult ismerősökként térnek vissza-vissza: a puritán biedermeier hálószoba, a csíkos késő-biedermeier szalongarnitúra, szekreter, a fekete kredenc vagy a tálalószekrény, melyek statikáját az „áramvonalas” karosszékek, kerek asztalok egészítik ki. „Én kis feleségemmel letelepedtem Kapósban, kis fehér viskónkban, ahol minden, a sok virág, sok más kedves dolog, emlék mosolyog ránk, amikről naphoszszat elbeszélgetünk, és nélkülözhetővé teszi a banális világot, amely körülöttünk hemzseg minden ideális érzés nélkül' - tudósította új otthonáról barátját, Kunffy Lajost.30 A szembeállításban megjelenik a kinti és benti világ ellentéte: a bensőséges ideális és az érzés nélküli, hideg külvilág ellentéte. A lakás a polgárosodás során vált a városi középosztályi családok szigorúan védett intim szférájává szemben a munka és a nyilvánosság elidegenedett világával. Az otthon a visszavonulás biztonságos terepe, ahol a családfőt bizalom, nyugalom és a „családi tűzhely melege” várta.31 „Itt, ebben a meleg, puha otthonban érzem magam igazán jól. Az intim életből merítem témáimat, mert ezt az életmódot szeretem és respektálom." - vall új, ihlető környezetéről.32 30 Rippl-Rónai 1903. november 23-án, Kaposváron kelt levele Kunffy Lajosnak. MNG Adattár, Itsz: 19761/77/1 31 Fónagy Zoltán, 2015: A polgár otthona a boldog békeidőkben: ideál és valóság. 2015. február 8. https://mindennapoktortenete. blog.hu/2015/02/08/polgari_otthon 32 Lázár Béla, 1906: Látogatás a műteremben Rippl-Rónai Józsefnél. - Modern Művészet, 1906. 4: 202. E korszakában Rippl-Rónai számára a belakott tér és az ember kapcsolata, egymásra gyakorolt hatása válik festői problémává. Interieurjeinek szerkesztésében az idill toposzának évszázadok óta alkalmazott, zárt jellege érvényesül. Motívumainak összetartozása adja a belső rendet képező zártságot. A tárgyak jelentésüktől függően a kinti világ reflexiói. A mikrovilág lényegi létformája a befelé fordulás. Még a halál is stilizáltan jelenik meg ebben a kisvilágban pl. a fekete kendő motívumával. A belső tér a kinti kicsinyített ellenpontja, statikus és mozdulatlan univerzum, ahol észrevétlen körforgásban csordogál az idő.33 Az interieur-ök kerete az állandóság, melyet a visszavonult élet kulisszái, a bútorok és az állandósült modellek, a hozzátartozók tesznek személyessé (6. ábra). Az emberalakok a berendezési tárgyakhoz hasonló, passzív szerepet kaptak és cselekvés nélküli jelenlétük révén válnak a belső tér mellékrendelt alkotórészeivé. A hagyományos, 19. századi életkép sajátos átértelmezésének vagyunk tanúi, ahol a portrék átfordulnak az enteriőrbe vagy az életképbe.34 Rippl-Rónai kutatta, gyűjtötte és felhasználta a különböző kisvárosi karaktertípusokat - ő maga foglalkozás szerint sorolja őket.35 33 Keserű Katalin, 1998: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében. - Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. 130. 34 Keserű Katalin, 1998: Műfajok és műtípusok Rippl-Rónai művészetében. - Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. 128. 35 Rippl-Rónai József Emlékezései!Beck Ö. Fülöp emlékezései. 1957, 86.
