Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lanszki-Széles Gabriella: A Somogy megyei Kisgyalán faluközössége által kedvelt népdalok és magyar nóták az elmúlt száz esztendőben
A SOMOGY MEGYEI KISGYALÁN FALUKÖZÖSSÉGE ÁLTAL KEDVELT NÉPDALOK ÉS MAGYAR NÓTÁK AZ ELMÚLT SZÁZ ESZTENDŐBEN 331 nyi apja a katonaság alatt tisztiszolga volt, tőle tanulta a nótákat. A tanító is kíváncsi volt, a mi agyunk meg bevette. Három nóta hangzott el ekkor.”49 A pozsonyi sétatéren magyar lányok, fiúk járnak kelnek, Nagy Petőfi szobra mellett virágot hinteni is lopva mernek. A pozsonyi sétatéren szól a zene, cigányzene, Rákiállt az egyik Cseszi50 ide cigány a fülembe, Húzz nékem egy oláh nótát szaporán, de cifrát. Nem tehetem, Nagyságos Úr, csak az Isten tehet róla, Nem jön más ki a hegedűmből csak a magyar nóta. „Petőfi szobrát a pozsonyi sétatéren 1921-ben bedeszkázták, majd a Grassalkovich palota egyik istállójában helyezték el. A szobrot a 20. század ötvenes éveiben a Duna túloldalán, a Sad Janka Král’a parkban (Városi díszliget) állították fel újra. 2003-as restaurálását követően a Petőfi-szobrot a pozsonyi Medikus-kertbe helyezték át."5' A dal felelevenítése 2020-ban történt, a 100 éves évfordulókor énekelte el nagynéném. Trianon kapcsán, az események ismeretében tudjuk, hogy 1921-ben már nem vihettek virágot Petőfi szobrához. Ezt a magyar nótát, amelyben négy nemzet: a magyar, a roma, a román és a cseh is szerepel, nem találtam meg az interneten. Míg a többit, legyen az népdal, magyar nóta, valamely variációját megleltem. Mivel 1921- ben már nem vihettek a pozsonyi Petőfi szoborhoz virágot, így ezzel aktualitását vesztette ez a magyar nóta. Könnyen belátható, hogy Trianon emléke már réges-rég nem az elsődleges tapasztalatból táplálkozik és nem is kommunikatív emlékezetünk része. Trianonra személyesen nem emlékszik már szinte senki. (...) Amit ma Trianonról tudunk, az a kulturális emlékezet része.”52 Bizony a tények ismeretében, itt még az „elsődleges tapasztalatból táplálkozott” az előadó. „El ne vesszen, okvetlenül le kell írni!” - mondta nagynéném, miután eldalolta. Biztosítottam afelől, hogy ezeket a dalokat lejegyezték, azonban úgy tűnik ráérzett, hogy valójában már kevesen ismerhetik, vagy tényleg azok közé tartozik, amelyek talán elvesztek azóta, ahogy erre Fekete István is utalt a régi magyar nótákkal kapcsolatban. Csima Sándor akkor a réten ezt is énekelte: Apécskai cigánysoron nagy a sírás, rívás, A pécskai cigánysoron haldoklik a prímás. Ezüst botján támaszkodva kesereg a vajda, Nem látszik a nagy tisztesség, csak a bánat rajta. Kálmán fiam, hívjunk papot, mi a kívánságod? Mielőtt az Atyavajda trónusát meglátod. Nem kell a pap, minek a pap, csak az a kérésem: A hegedűm, a hegedűm temessék el vélem. 49 Bóna Lászlóné szíves közlése. 50 Csehszlovák szóból rövidítve. 51 https://www.kozterkep.hu/29615/Petofi_Sandor_szobra_ Pozsony_1911.html Letöltés ideje :2020.01.03. 52 (PDF) Trianon traumatikus emlékezetéről | Éva Kovács ...ww. academia.edu > Trianon_traumatikus_emlékezetérő Letöltés ideje :2020.01.03. Megbocsájtja a nagy Isten, tudom minden bűnöm, Ha a kedves nótáját majd el-elhegedülöm. Hátra fordul s lopva, titkon könnyet ejt a vajda, Kálmán cigány az Istennek hegedül már nagyba. A harmadik, ekkor elénekelt magyar nóta utolsónak került közlésre. A kivándorlás is élénken foglalkoztatta az itthon maradottak gondolatvilágát, érzelmeiket dalok formájában adták elő: Tavasz végén kinyílik az akácfa fehér fürtös virága, Alatta egy barna legény most indul a nagyvilági útjára. Föl-föl sóhajt, búcsúzkodik, Isten veled falu legszebb leánya, Visszajövök, mire lehull az akácfa fehér fürtös virága. Ötvenszer is lehullott az akácfa fehér fürtös virága, Alatta egy öregember most jött meg a nagyvilági útjából. Föl-föl sóhajt, múltra gondol, vénasszony lett a falu legszebb lányából, Visszajöttem mire lehull az akácfa fehér fürtös virága.53 Ennek a magyar nótának is megvolt az érzelmi alapja, a legény kivándorolt az éneklő leány itthon maradt. Még az ebben az évtizedben bekövetkező 1929-1933-as gazdasági világválság esztendeit minden szónál szemléletesebben érzékelteti az alábbi Parasztkesergő.54 Volt két ökröm, két szép villás szarvú, Címeres két ökröm, fehér, mint a hattyú. Csellő, Csákó, Bimbó az ekét tartottam, Dalolt a pacsirta, amikor szántottam. Egyszer csak azt mondják, ki ad többet érte. Ökrömet a törvény elkótyavetyélte, elkótyavetyélte. Volt nékem földem is, búzát termő földem, Ringó kalásziba el-elgyönyörködtem. Szalad, szalad, szalad, az idő elszaladt, Hívta, hívogatta az adó, a kamat. Nincs már nékem földem, nem maradt egy rög sem, A pár hold örökségem elszaladt örökre. Nincs már nékem földem, csak az anyám sírja, Szegény ember sorsát, boldog Isten bírja. Volt nékem házam, kicsiny fehér házam, Muskátli virított a két ablakába. Hajléktalan lettem pergő dob szavára. Másnak nyílik már a muskátli virága. Tornyunk kis harangja bánatosan sírja.55 Tulajdonképpen ez a parasztkesergő, a szociális panaszdalok közé tartozó magyar nóta, amit még 2007-ben nem tudtam, akkor Gyarmati Józsefné versként szavalta el. 53 Bóna Lászlóné szíves közlése. 54 Gyarmati Józsefné (Hartmann Mária 1924) Büssübe ment férjhez. Kisgyalánban töltötte gyermekkorát, a Györfi, Babócsai családok leszármazottja, szives előadásakor jegyeztem le a Parasztkesergőt. 55 Lanszkiné Széles G: 2007: 62.
