Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Lasznki-Széles Gabriella: Egyházi öltözékek, miseruhák Gölle és Kigyalán községekben a 18-21. században
EGYHÁZI ÖLTÖZÉKEK, MISERUHÁK GÖLLE ÉS KIGYALÁN KÖZSÉGEKBEN A 18-21. SZÁZADBAN 317 42. ábra. Fehér miseruha aranyszínű fonallal varrva (Kisgyalán) 43. ábra. Temetéseken használatos miseruha (Kisgyalán) Kék miseruha (39. ábra): „Mária ünnepkor, Sarlóskor, Nagyasszonykor augusztus 15-én, kétszer-háromszor veszi fel egy évben a plébános. Major Mariska51 (Gyalánba került)’*2 hímezte, Jäger Irén ke53 varrta. Szűcs Mariska hímezte, megnagyobbította fényképről a Szűz Máriát, gépi hímzés 2000-es évekből.” Figurális díszítést itt láthatunk elsőként a helyi miseruhák között.” Fehér miseruha (40. ábra): „A miseruha közepét elbontották, mert mátracérnával volt hímezve, és a pucoló (patyolat) nem fogadta el, ezért újra hímezték a ruha közepét. Ez volt az első kalocsai mintás miseruha. Major Mariska hímezte, új a közepe, kivették a kalocsai közepét mert elpiszkolódott, kedvelt, sokat viselt volt. Most szép tavaszi minta, rózsaszín liliomos, tölgyfaleveles hurok minta választja el, a narancssárga szívalakú szirmú virágoktól.” Ezt a mintát a világhálón is megtaláltam, egy hasonló miseruhán. Búzafejes miseruha (41. ábra): „Szűcs Mariska varrta, Levente atya idejéből való.” Ünneplős miseruha. Összeszedett szép díszítés, fent háromszál búzakalász, a bőség szimbóluma, lent fordított stilizált liliom motívum. Fehér miseruha aranyszínű fonallal varrva (42. ábra): „Budapestről 2000-es években vásárolt, Bodóné Nagy Rózsa, és Horváth Sándorné adománya. Ugyanolyan ünnepekkor használva, mint az előbbi. Fehér miseruha aranyszínű fonallal varrva. ” Temetéseken használatos miseruha (43. ábra): „ Wirt plébános hozta az anyagot Budapestről, Kalmár Ilonka54 varrta rá a szalag díszítést. 1986-ban Wirt plébános vette, Bizderi55 56 kifizette, Jäger Irénke58 kivarrta 1500 Ft-ért. Egyszer sem volta Wirt plébánoson, mivel nem kellett szerencsére temetnie itt Gyalánban. Van úgy, hogy félév is elmegy, hogy van egy halott, de úgy is volt, hogy két lány is feküdt halva, Frank Rozika, Sülé Erzsébet. ” Régi lila miseruha (44. ábra): „Nagyböjtben használatos. Nem tudja senki milyen régi, talán 1900-as évek. Ádventben, Nagyböjtben használatos.” Keresztszemes hímzésű lila miseruha (45. ábra): „az 1900-as években használatos miseruha, Wirt plébános belenyugodott, hogy régi, fölvette.” Valószínűsíthető, hogy ez a miseruha is a kisgyaláni templom eredeti miseruha kollekciójához tartozik. Matyó asszonyok által varrt miseruha (46. ábra): „Élelmes matyóasszonyok bejárták batyuval a hátukon az egész országot (...) Áztak, fáztak Pesten a szabad téren, szalonnán éltek, tömegszállásokon aludtak, de kellett a pénz a családnak. (...) Védetté kellene nyilvánítani a matyóterületet kormányrendeletileg, védjegyezni és márkázni a háziipari és népművészeti termékeket, mint a kecskeméti barackpálinkát például." 57 Ez az 1940-es években Dala József által megfogalmazódott igény, 2012-ben valósult meg, mikoris a matyó népművészet az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára került. Régi zöld selyem miseruha (47. ábra): kézzel hímzett búzakalásszal, napraforgóval díszített. „Horváth Bözsike58 aranyszínű mátrafonállal kihímezte a mázsaházban59, Kalmárék tették rá a mintát, az 1980-as években.” Lila miseruha tavaszi virág motívumokkal, pünkösdi rózsa, stilizált búzavirág, gyöngyike motívum látható a miseruhán (48. ábra): „Bíró Mariska varrta ki 51 Major Károlyné 52 A Gyalánba került, arra utal, hogy Gyalánba jött férjhez. Éppen __ ezért először férjezett nevén került szóba, a következő szó fordu- 57 latban már lánykori nevén Szűcs Mariskaként. 58 53 Kurucz Istvánná 59 54 Gencsi Antalné 55 Mérei Józseféé 56 Kurucz Istvánná Dala J., Erdélyi T.1942: 74. Széles Gézáné A pontos adatközléshez ez is hozzátartozik, ha ismert a hely is ahol maga a hímzés történt. Ez a bizonyos mázsaház a helyi termelőszövetkezetben volt, ahol a mérlegelések között volt idő a hímzésre.
