Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Berzy Péter: A Szibenliszt Bélának készült kanászbalta
A SZIBENLISZT BÉLÁNAK KÉSZÜLT KANÁSZBALTA 303 mint a közös- és honvéd-hadiéremmel. Házasságot kötött, később elvált. 1903-ban a 23. gyalogezred 2-ik zászlóalj (74 Nagyszeben) parancsnoka őrnagyként. 1904-ben ezredessé avatták. 1910-ben 58 évesen ezredesként ment nyugállományba.5 Ezt követően Várdán telepedett le, valószínű azért, mert ott élt az akkor 60 éves nővére Mérey Józsefné született Szibenliszt Janka is, a mai Fő utca 94. számú lakóházban, ami jelenleg a posta épületeként szolgál. Felesége már nem jött Várdára lakni. Tevékeny életet élt itt is.6 Adományokkal segítette a várdai iskolát, könyvtárat, valamint a Vármegyei Múzeumot. 1914-re elkészítette és átadta az iskolának a Várdai Népszokások Gyűjteménye című írását. 1923-ban Budapesten lakott. 1924-ben megírta és kiadta Séta Szigetvár körül címmel ismeretterjesztő füzetét. 1936 június 2-án este 21 órakor 84 évesen aggkori végkimerülésben hunyt el Várdán, ott helyezték örök nyugalomra. A „Várdai Népszokások Gyűjteménye” című munkáját Varga Sándor, a falu szeretett tanítója kapta meg 1914-ben a szerzőtől. A tanító úr az 1950-es évek végéig, 47 éven át tanított Várdán, a község díszpolgára volt. Felesége a szentbalázsi Ternóczi Mári volt, lá-5 Honvédelmi Minisztérium: Zárszámadás 1908. kimutatás 135. oldalán található: „Szibenliszt Béla ezredes (1852-) évi 8800 Korona jövedelemmel. Szolgálati ideje 37 év 1 hónap 20 nap, nyugdíja 1100 К/év többlet az 1907 évben megállapított 6600 К várakozási illetékben, mert évi 7200 K. javadalmaztatása az 1908. évi XXVII. t.-cz. 8.§-a alapján 8800 Kra emeltetett.“ Az írott hivatalos forrásokban a nevet néha Sziebenliszt, általában Szibenliszt - nek említik, a hiteles a Szibenliszt változat, mivel az fordul elő legtöbbet a hivatalos iratokban, könyvei szerzőjeként, sírján, saját baltáján is. A Honvédelmi Minisztérium kimutatásában 1908-ban ezredes a rangfokozatának megjelölése, ami a törzstisztek kategóriában a legmagasabb fokozat, mint: őrnagy, alezredes, ezredes. Varga Imre kutató szerint a 29572 nyilvántartási számon: Szibenliszt Béla ezredesi rangfokozattal ment nyugdíjba. A Temetők üzenete könyv „Várda“ c. részében Szibenliszt Béla 1910-ben már vezérőrnagy-ként van említve, ami a „Császári és Királyi Hadsereg rendfokozatai 1908-ig“ kimutatása szerint a tábornokok kategóriába tartozik. Ugyanakkor a Főgimnáziumi eseményen 1912-ben a rangjelzése már tábornok, ami egy még magasabb kategória, melyben a felfelé sorrend: vezérőrnagy, altábornagy, gyalogsági,-lovassági tábornok, vezérezredes, táborszernagy. A Budapest Czím- és Lakásjegyzék második részben: Szibenliszt Béla tábornok 1923-ban Budapest VII. Rákóczi út 29. alatt volt bejelentkezve, mint állandó lakos. Fia Budapesten tanult jogot, és később ott dolgozott. Nyugdíjazásakor 1908-ban törzstisztként ezredesi rangfokozata volt, amit a korabeli HM. Kimutatás igazol egyedül hitelesen. A már 2. éve nyugállományú törzstiszt előléptetéséről 1910-ben vezérőrnaggyá, majd 1912-ben tábornokká, a fentebb említetteken kívül nem található más bizonyíték, bár az általa írt, nyomtatásban megjelent kis szigetvári könyvére nem véletlenül kerülhetett a magasabb rendfokozat, mely szerint nyugállományában is előléptethették. így került a szigetvári kis könyvre 1924-ben a tábornok megjelölés. Sírján is tábornok felirat van 1936-ból. A Szibenliszt, és a Schmidhals családnevek sajnos nem találhatók sem a Nagy Iván sem a Kempelen Béla szerzők által jegyzett magyar és magyar nemesi családokról szóló kötetekben. 6 A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium Emlékkönyve c. könyvben olvasható, hogy 1912 november 5-én a gimnázium tornatermében 11 órai kezdettel Csertán Márton ref. lelkész és Herczog Manó dr. főrabbi által a protestáns és az izraelita vallású tanulók számára tartott istentiszteleten részt vettek a Kaposváron és környékén élő megyei és városi vezetők, főurak, előkelőségek, köztük Szibenliszt Béla nyugalmazott tábornok. f ; 8. ábra. Szibenliszt Béláról 1890-ben, 38 éves korában készült ceruzarajz fotója, a Monarchia k.u.k hadseregének egyenruhájában. A 40*40 cm nagyságú, bekeretezett fénykép egy padlásról került elő, jelenleg magángyűjteményben van nyaik Joli 1916, Babi 1919 születésűek. Egyik lányától helybéli lokálpatrióták szerezték meg az írott és képi hagyatékok maradékát, de az említett dolgozat sajnos nincs köztük. Holléte ezideig ismeretlen, sem a Magyar Néprajzi Múzeum, sem a Rippl-Rónai Múzeum, sem a Várdai Önkormányzat, sem a Somogy megyei Levéltár, sem a megyei könyvtári hálózat nem tud az írás hollétéről. Előkerülése talán magyarázatot adhatna a kanászbalta készítőjére és a rajta lévő névvel való kapcsolatára. Mindezektől függetlenül a balta egy igen mutatós, szép, néprajzi tárgyi gyűjteménybe illő, ép, tipikus régi somogyi darab. Köszönetnyilvánítás Köszönöm a cikk adatszolgáltatásában résztvevők: Várda Község Önkormányzata dolgozói, Varga András polgármester, Tóth György Zsolt képviselő és falugondnok, Üst Roland képviselő, a Somogy Megyei levéltár, a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Szibenlisztékkel valamikor szemben lakó Kisiván Ferencné Rózsi mama önzetlen segítségét. Külön köszönöm a cikk megjelenítését segítő Rippl-Rónai Múzeum munkatársainak önzetlen segítségét.