Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Gáspár Ferenc: A Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság története 1904-1909
A SOMOGYVÁRMEGYEI BERZSENYI IRODALMI TÁRSASÁG TÖRTÉNETE 1904-1909 239 páholy alapító tagjaként nemcsak a munkaprogram megalkotója (abban szerepelt egy irodalmi társaság létrehozása), hanem a páholy jelmondatának kiválasztója is. Az irodalmi társaság megalakulását a testvérek saját személyes sikerükként élték meg és ennek a maguk módján hangot is adtak. Foglalkoznunk kell azzal a logikusan felmerülő kérdéssel, szabadkőműves volt-e Berzsenyi Dániel, ezért választotta névadójául és „védszelieméül” a páholy? A választ Kazinczyval kell kezdenünk. Kazinczy Ferencet 1784. január 16-án avatták az „Erényes kozmopolitához” címzett miskolci páholy tagjává. Egy tanulmány szerzőjének csillogó szóhasználata szerint37 „az akkor még szalonképes szabadkőművesség” összejöveteleit nyelvújító irodalmi körnek, művelődési fórumnak tekintette. 1804 augusztusában felségül veszi a rózsakeresztes, okkult tudományokkal foglalkozó gróf Török Lajos leányát. Apósa három szabadkőműves-páholy alapítója és főmestere is volt: ezzel hallgatólagosan, de elfogadottan rásugárzik annak „fényessége”. (A „fényesség” a szabadkőművesmozgalomban a vezető tisztségviselők megnevezése.) Berzsenyi Kazinczyhoz 1810. április 8-án írott levelében utóiratként egy kérdést, kérést fogalmaz meg: „Szeretném tudni, mi a kőmívesek fája.”38 A válasz Széphalmon, 1810. augusztus 26-án kelt (szöveghűen közölve): „Az a fa, a’melly eránt tudakolódói, az a’ acatia. így is határ nélkül szeretlek. Ha nem volt volna már szükséged a’ kérdést tenni, még inkább szerettelek volna. Ültess egyet a’jövő télben (Január 16dikán) vagy ez ősszel (Novemb. 11 d.), s nevezd az én fámnak. Az utolsóbb házasságomnak 6dikszor előforduló innepe, az első 27dike annak az estvének, a’ mely oda vezetett a’ hol az a’ fa terem. Szegény Ipám akkor estve nyomta ott reám az első csókot és az a’ nagy ember, a’ ki Diaetákon [rendi országgyűlés ] és most a’ Septemviratuson [legfőbb ítélőszék G.F.] első ember.”39 A „Még inkább szerettelek volna” finom utalás arra, hogy Kazinczy úgy vélte, Berzsenyi is szabadkőműves, de a kérdés nyomán tudatosult benne, hogy Berzsenyi nem ismeri a szabadkőművességnek ezt a szimbolikus jelképét. Ennek ellenére elég óvatlanul felfedi két „avatójának” kilétét. A hivatkozott akác nem a mi általunk ismert akácfa, az csak jóval később került át Amerikából Európába. Arról a fáról van szó, amelylyel a szabadkőműves-legendárium szerint a gyilkosság áldozatává vált Hiram Abif, a jeruzsálemi szentély építőmesterének sírját jelölték meg. Esetünkben a palesztin akác, a sittimfa a mimózafélék alcsaládjába tartozó pusztai akáciáról beszélhetünk. Ezt a fát használták a frigyláda elkészítése során is. 37 Szathmáry-Király Ágnes: A szabadkőműves Kazinczy. Magyar Múzeumok Online. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóirata, 2014. 02. 25. 38 Berzsenyi Dániel Levelezése, 1705. számú levél. Kiad. Fórizs Gergely, a latin szövegeket ford. Balogh Piroska, Bp.: Editio Princeps Kiadó, 2014 (Berzsenyi Dániel Összes Munkái: Kritikai kiadás). Berzsenyi tudta, hogy Kazinczy szabadkőműves. 39 Uo. 1825. számú levél Ideillőnek tartom, hogy megemlékezzünk „a niklai remete” emlékének őrzését szolgáló történésekről, amelyet Hortobágyi Ágost a következőkben foglalt össze: „Berzsenyi emlékének megörökítése igénye Somogyból indult ki: 1./ Somogy vármegyének 1843. május 1-én Kaposvárott tartott nagygyűlésén Döbrentei Gábor kerületi főbiztos és Somogy vármegye táblabírája indítványára elhatároztatott, hogy Berzsenyi Dániel mellszobra a nemzeti múzeumban leendő elhelyezés végett elkészíttetik, s esetleg hamvai fölé emlékkő is tétetik, aláírási ív nyittatván, azonnal 400 frt. gyűlt össze; a további gyűjtéssel: Somssich Pál, Döbrentei Gábor, és Záborszky Imre lettek megbízva. (Somogy vármegye nagy levéltárának 1843 évi prototokolluma, 458 lapon 126 szám alatt.)40 2.1 1859-ban elhatározva 1860. június 10-én [Laczkó András szerint 14-én G.F.] a niklai temetőben hatalmas gúla alakú oszlop leleplezése, nagy ünnepség keretében. 3.1 A születése centenáriumán 1876. május 6-án Szombathelyen a vármegyeháza nagytermében centenáris ünnepség, másnap Egyházas-Hetyén a szülőházon ünnepélyes emléktábla elhelyezése történt AJ 1891. október 11. Szombathelyen megalakul a szombathelyi Berzsenyi-szobor bizottság, 1893. május 5-én a Berzsenyi-Kör, 1896. december 8. leleplezik a Berzsenyi-ércszobrot. A fennemlített tényezők elérvén céljaikat: megszűntek. A Berzsenyi kultuszban ezeket követően érdemesebb dolog nem történt.”41 A társaság 1905. március 9-én felolvasómatinét tartott a városházán. Úgy tűnik, volt hatása az érdeklődés hiányán való kesergésnek, mert a tudósító kiemeli, hogy főleg nagyszámú női közönség jelent meg. A szokásoknak megfelelően két programpont volt: először Papp János A vő című egyfelvonásos népszínművét, ezt követően Kohlbach Bertalan Hunyadi Mátyás király a szlovén guzlárdalban42 témájú irodalmi dolgozatát olvasta fel. Az előadó beszélt róla, hogy „történelmünk e nagy alakját a délszláv költészet hősei közé iktatta, és most is dalolják, egyre vallják, ki volt Jankó Szibinyáni. Érdekes 40 A történésről részletesebb adatokkal is rendelkezünk: „A lelkes határozat jó ideig nem öltött testet. 1858-ban Somssich Pál fáradhatatlan buzgalmára újabb mozgalom és gyűjtés indult meg, amely 2000 pengő-forintot eredményezett. A mell-szobor mintázását báró Vay Miklós (1828-1886) díjtalanul vállalta. Bécsben öntötték, 1859 novemberében már elkészült és a múzeum könyvtárában helyezték el. Somssich Pál miután a szobor gránit talapzata is elkészült, felszólította a Múzeumot, hogy a szobrot a Múzeum kertjében állítsa fel, amire 1860. május 29-én került sor." Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. A budapesti szobrok és emlékművek története. Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1, Budapest Székesfőváros Házinyomdája, é.n. 41 A Berzsenyi Társaság 1925-28. évi értesítője. 5. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, 1929. Merkur Ny. Hortobágyi Ágost (1875-1931) tanfelügyelő, az 1925-ben újraalakult Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság ügyvezető elnöke és krónikása. 42 Kecskebőrrel bevont, hosszú fogantyúval ellátott, egyetlen lószőrhúrral felszerelt, délszláv népi, vonós hangszer, főleg énekmondókat kísérnek vele. Adélszlávguszlár dalnokok régi népdalokat, népkölteményeket énekelnek régi dicsőségről - a guszla mellett.
