Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 227 helyei is megmaradtak. A szerkezet az erdő alatt folytatódik kelet felé (XI. t. 5.). Egyik cölöplyukban vaskést találtunk. Újdonságnak számít a 67-es főúttól nyugatra lévő felületekhez képest, hogy itt voltak őskori jelenségek is. Egy őskori, feltehetően bronzkori urnasírból az urna alsó harmadát találtuk meg. Három, egymással öszszeérő jelenség lehettek gödöraljak vagy lemosódott, szórvány, kora bronzkori leletanyag is, mivel éppen a barna homok és a 2017-ben is megfigyelt szürke ’iszapos’ talaj váltásában jelentkeztek sárga homokkal fedve. Efelett a 40 cm vastag sárga réteg felett már csak a humuszréteg húzódott. A Tetves-árokba torkolló Határárok régi, feltehetően középkor előtti medrét (138. str.) is megtaláltuk a jelenlegitől északra. A régebbi meder É-i széléig a humusz alatt egy sárga, megmozgatott vastag homokréteg (1,4 m vastag a nyesési szint felett) látszott, ami természetes eredetű lehet, ebbe mélyedtek kisebb-nagyobb gödrök a régi medertől délre. A Somogybabod-Tetvesi mező lelőhelyen 2018-ban összesen 85 stratigráfiai egységet, azaz régészeti jelenséget (48 objektum) tártunk fel régészeti megfigyelés közbeni bontómunka keretében 6757 m2 nagyságú lehumuszolt (mintegy kétharmad pozitív) felületen. A feltárás munkatársai: Molnár István, Somogyi Krisztina, Honti Szilvia régész, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Cserép Tamás, Pap Zoltán, Szabó Domán, Balla Krisztián technikus. A geodéziai felmérést a Meridián Kft. végezte el. Somogybabod - Tetves-árok völgye 3. (93939) Somogyi Krisztina: Építés közbeni feltárás 2018 A lelőhely Somogybabod keleti határában, a 67-es főúttól keletre, a korábbi vízfolyás (Tetves-árok) kiváltására szolgáló új árok mellett található. Korábban nem volt ismert. A területen a Rippl-Rónai Múzeum munkatársai objektumok foltját észlelték a kivitelezés során. A kivitelezőtől kapott iszapkanalas kotróval megfelelő tükörfelületet alakítottunk ki, majd 2018. június 21-28. között elvégeztük a régészeti megfigyelés közbeni bontómunkát 1323 m2 területen. A lelőhely déli része volt sűrű, északon egyértelműen megállapítottuk a határát. Összesen 37 régészeti jelenséget különítettünk el, amelyek 24 kelta kori objektumhoz tartoztak. Ezek egymás közelében, a vízből alig kiemelkedő dombocskán helyezkedtek el. Egy nagyobb, valószínűleg műhelygödörként azonosítható objektum mellett gödröket, árkokat, cölöplyukakat találtunk, utóbbiak egy szerkezethez tartozhattak, rövid szakaszokban egymás közelében/mellett voltak. Lehetséges, hogy az említett ’műhelygödör’ déli felében valójában egy különálló, két ágasfás szerkezetű építmény rekonstruálható. A lelőhely a nyomvonalon kívül is folytatódhat. A feltárt résztől délre a kivitelezési mélységben nem látszott további objektum. Mivel a kelta kori telepek az akkori szárazabb időszak miatt egészen közel húzódtak az élővizek partjához, maradhatott néhány feltáratlan objektum a Tetves-árok-völgyében is. A kerámia egy része jellegtelen, illetve az agyagos altalaj miatt erősen lekopott felületű volt. Csak a 2. számú ’műhelygödör’ tartalmazott jelentősebb számú kerámia-leletanyagot, innen egy rovátkolt végű bronztű is előkerült. A feltárás munkatársai: Molnár István, Somogyi Krisztina régészek, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Nyári Zsolt, Stunya Péter technikusok. A geodéziai felmérést a Meridián Kft végezte el. Somogybabod - Nyárfás-út (91217) Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi; Próbafeltárás 2016. A lelőhely Somogybabod területén, a településről Kisbabod felé vezető műúttól északra, a 67. sz. úttól keletre fekvő házak és a Tetves-patak között, a patak nyugati magaspartján helyezkedik el. A 2016. évi próbafeltárás során két szelvényt nyitottunk ki, melyek összterülete 1948 m2 volt. 33 objektum (33 stratigráfiai egység) került elő, melyek közül 22-t tudtunk valamelyest feltárni, a többit foltként dokumentáltuk le. Ennek oka a rendkívül magas talajvíz, amit jól jelzett a terület dréncsövezése is. Az előkerült jelenségek közül 19 gödör, 6 épület, 2 temetkezés, 2 pedig feltételezhetően sír, 2 anyagnyerő gödör, egy árok és egy cölöphely volt. Korukat tekintve 3 bronzkori, 16 kelta, 6 bronzkori vagy kelta, egy középkori és 7 ismeretlen korú. A legkorábbi települési objektumok a késő bronzkori Halomsíros vagy Urnamezős kultúrához köthetőek. Egy bronzkori gödör került elő a feltárási terület északkeleti szélén. A kerek, befelé rézsűs falú gödörben a többi között feketére felfényezett felületű edénytöredékeket leltünk. A kisebb szelvényben két urnatemetkezést is kibontottunk, melyek egymástól kb. 30 m-re kerültek elő. Mindkét edény folt nélkül jelentkezett a szubhumuszba ásva. Az urnáknak csak az alsó része maradt meg. Az egyikben gyermek csontmaradványai voltak. Ez a temetkezési forma Somogy megyében a bronzkorra jellemző. A következő megtelepedési fázis a keltákhoz köthető. A kisebb szelvény déli szélén, illetve a nagyobbik szelvény déli részén lekerekített sarkú, téglalap alaprajzú épületek kerültek elő, melyek közül a legdélebbiek egy nyugat-keleti irányú sorban, egymástól 3-4 méterre voltak. Az épületekben cölöphely, padló és tűzhely nyoma nem volt rögzíthető. A kelta kori objektumokból - melyek közül a Petőfi utcától délre levőket teljesen ki tudtuk bontani a feltörő talajvíz ellenére - nagy mennyiségű leletanyag, főként kerámia került felszínre. A grafitos anyagú és vállrészükön seprűdíszes, megvastagodó peremű szitulák mellett behúzott peremű tálak és korsók töredékei fordultak elő. Az egyik épületben egy szokatlan alakú, két egyenlőtlen félből álló, csengőre emlékeztető formájú orsógombot találtunk. A Petőfi utcától északra nyitott szelvényben levő kelta kori objektumokat (gödrök, anyagnyerő gödör) fél ásónyom mélységig tudtuk csak kibontani, mert azonnal ellepte őket a víz. Ennek ellenére korhatározó leletanyagot több objektumból is sikerült kimentenünk. Két lekerekített sarkú, téglalap alakú folt is előkerült, melyek egymás mellett feküdtek, megközelítőleg észak-déli tájolásban.
