Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 211 kerámiát és vassalakot) helyeztek. A középkori, hulladékgyűjtő gödrökké váló élelemtárolók mellett egy nagyobb méretű anyagnyerőt is feltártunk. A középkori gödrökből általában kevés leletanyag került elő. Jellemzőek voltak a profiléit peremkialakítású fazék és/vagy bögretöredékek. Több alkalommal is megfigyelhető volt, hogy az edények váll- és oldalrészét bekarcolt vízszintes vagy hullámvonalköteggel díszítették (Vili. t. 6-7.). Egy-két fazék alján mesterjegy is látható. A feltárási terület középső részén egyféle ipari létesítmény működhetett, hisz egymás közelében kiégett aljú gödröket, két hosszúkás, nyitott gödröt és egy füstölőt tártunk fel két kemence társaságában. (IX. t. 7.). Az egyik gödör mellett, az épület alján nagyobb mennyiségű fémsalakot és az egyik végén salakosra átégett fúvócsövet találtunk (Vili. t. 8.). Ez alapján elképzelhető, hogy egy római vagy Árpád-kori vasműves-műhely maradványára bukkantunk. A feltárás munkatársai: Kolonits László, Barta Gábor, Móricz Róbert, György Ferenc, Kurucz Máté, Békési Ádám, Gyergyádes Tibor technikusok. 2018-ban egy kisebb, korábban erdővel borított, 783 m2 nagyságú felületen folytattuk a megelőző feltárást a főút nyugati széle mentén. A régészeti objektumok szóródása és datálása a 2017. évi ásatáséhoz hasonló képet mutatott. A völgyre hajló lejtőn sűrűn helyezkedtek el a régészeti jelenségek, a felület déli végében lévők a humusz alatti barna talajrétegben jelentkeztek. A középső részen igen szórtan néhány ismeretlen korú cölöplyuk és gödöralj volt a sárga homokos altalajban, a feltárás északi végében ismét sűrűbb objektumfedettséget tapasztaltunk. A 41. str. egység 35 objektumhoz tartozott. A Baden kultúra két további gödrét és egy gödörcsoportját bontottuk ki. A423. str. számú, kisméretű veremben egy egész fazekat és egy kisebb csuprot, valamint számos edénytöredéket találtunk eredeti helyzetben.22 (IX. t. 1-2.). A kora bronzkorba (Somogyvár-Vinkovci kultúra) egy vermet soroltunk. A római kon településrészlethez hat objektum tartozott. Érdekes módon az egyetlen érme nem római, hanem egy középkori verem betöltéséből került elő. A helyszíni datálás a népvándorlás korra (avar) vagy az Árpád-korra utal a 169. számú széles árok, valamint két gödör és egy kemencebokor esetében. Az említett árokban 7 db fúvócsőtöredéket és salakot is gyűjtöttünk. A feltárás munkatársai: Somogyi Krisztina régész, Nyári Zsolt, Papp Zoltán, Stunya Péter, Cserép Tamás technikusok, a geodéziai felmérést azArcheoline Kft. végezte el. Felsőmocsolád - Kisbabapuszta-Malomi-dűlő 2 (72165) Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt: Megelőző feltárás 2017 A lelőhely Felsőmocsolád nyugati határában, a 67. sz. út nyugati oldalán, az Orci-patak jobb oldali teraszán, egy széles domb délkeleti előterében jelentkezett. 22 A restaurálást Nagy Ágnes, Foucault Katalin és Pékné Novák Edina (RRM) végezték. A 2289 m2 nagyságú feltárt területen összesen 49 objektum (79 stratigráfiai egység) került elő, melyek közül 39 gödör, 32 cölöphely, 3 árok, 3 geológiai jelenség, és 2 kultúrréteg volt. Korukat tekintve 18 őskori, egy rézkori (?), 33 középső bronzkori, egy római kori, 9 középkori és 17 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú. A feltárt területen a jelenségek egyenletes sűrűségben helyezkedtek el. A lelőhely gerincét a kora bronzkor végére - középső bronzkor elejére keltezhető Kisapostag kultúra településobjektumai adták. Az említett objektumok között felszín feletti építmény(ek) cölöphelyei, továbbá kisebb-nagyobb méretű kerek vagy ovális alakú gödrök említhetők meg. Betöltésükből jellegzetes, nyak- és vállrészükön mészbetéttel díszített edénytöredékek kerültek felszínre számos egyéb edénytöredék mellett. Feltártunk egy olyan kerek, kb. 40 cm mély gödröt, melyben közel 30 kg tapasztást és nagy mennyiségű edénytöredéket leltünk. A legérdekesebb az a kerek gödör (15/26), melyben állatvázakat figyeltünk meg (XI. t. 8.). A gödörben egy teljes kutya, egy teljes birka és további birka vázrészlete feküdt. A vázakat úgy helyezték el, hogy egy kört alkossanak. A vázak belső oldalánál számos csontot, illetve további kutya és kiskérődző vázrészt találtunk. Az állati tetemek nagy száma és elrendezése alapján ez egy kultikus célú, áldozati gödör lehetett. Egy hasonló korú, felszín feletti építmény kisebb-nagyobb elemekből álló cölöpsorait is kibontottuk (33. objektum). Az északnyugat-délkeleti irányú sorokban fekvő cölöplyukak egy kb. 20 m hosszú felszín feletti építmény létét engedik feltételezni. Az egyik oszlophely a restauráláskor összeilleszthető edény darabjait rejtette (Vili. t. 5.). A bronzkori jelenségek mellett egy gödörben talán rézkori, egy sekély, kerekded alakú gödörben, a feltárási terület északnyugati részén pedig római kori leletek voltak. A lelőhely legkésőbbi objektumai középkoriak (13- 14. század). Ezek a feltárási terület déli-középső részétől egészen az északi szelvényfalig megtalálhatóak voltak, északi irányba haladva mutattak némi sűrűsödést. A gödrökben korongolt fazéktöredékek, állatcsontok és egy árokszerű gödörben egy ép vaskést találtunk. A középkori jelenségekre a leletszegénység jellemző. A leletek kora megegyezik a Felsőmocsolád - Kis-babaimező lelőhelyen feltárt középkori jelenségek leleteivel. A mélyebben fekvő részeken geológiai jelenségeket és kultúrrétegeket is dokumentáltunk, a betöltésükből őskori leletek kerültek felszínre. A feltárás munkatársai: Keresztes Noémi Ninetta régész, Litauszki Zoltán, Móricz Róbert, Kurucz Máté technikusok. Felsőmocsolád - Kisbabai-puszta (20545) Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt: Megelőző feltárás 2017 A lelőhely Felsőmocsolád nyugati határában, Kisbaba-puszta mellett, a 67. sz. út mindkét oldalán, egy széles dombon és annak keleti előterében helyezkedik el, az Orci-patak nyugati partján. 2017-ben a lelőhely építkezéssel érintett részét kutattuk meg 5175 m2 nagyságú felületen, mely hosszú sávban húzódott az út mentén.
