Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)
Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 203 A lelőhelyen feltárt objektumok jelentős része egy kora Árpád-kori faluhoz tartozik. A délről szomszédos 77305. lelőhelyre is áthúzódó település objektumai (épületek, gödrök, kemencék, kohók) kisebb-nagyobb szünetekkel, kisebb csoportokat alkotva 1,5 km hoszszan sorakoztak. A12 épület változatos formájú volt, cölöplyuk nélküli vagy 2-4-6 cölöplyukas is volt köztük. (Az épületek felhagyása után gyakran kemencéket vájtak oldalukba, ezért formájuk nem mindig volt pontosan meghatározható.) Két esetben alapárok - talán bélelés nyoma - volt a falak mellett, két házban figyeltünk meg ülőgödörnek hívott objektumot. Három épületnek rövid oldali meneteles lejárata volt (VI. t. 4.). A házak kemencéjét általában a sarokban meghagyott agyagtömbben alakították ki, de volt, amelyiket a házgödör sarkába vájták. Az egyik alapárkos, 4 cölöplyukas, rövid oldali meneteles lejáratos épület kemencéjét agyagba tett római téglából építették meg (VI. t. 7.). Az épületek inkább kisebb vagy közepes méretűek, négyzet vagy téglalap alakúak voltak, de volt egy jelentősebb méretű is közöttük, amelyben összesen 9 cölöphelyet találtunk. A ház 6 oszlopos szerkezetű volt, a 7. oszlop a bejáratnál állt, míg a két utolsó a nyugat-keleti tengelyű épület nyugati oldalán kialakított hosszú, meneteles lejárat feletti tetőt tartotta. A ház kemencéjét az északnyugati sarokban meghagyott agyagtömbben alakították ki. A kemencebokrok közül több 10-12 kemencét is tartalmazott. Érdekes objektum az a kemence, amelyik előterének oldalában két kisméretű kemencét alakítottak ki. A gyengén átégett miniatűr tüzelőberendezések talán gyermekjátékul szolgálhattak (VI. t. 5-6.). A lelőhely északi részén, 4, kissé földbe mélyített, avar típusú kohót is kibontottunk. A belőlük származó salakot a közeli kemencékben hőtartó rétegként használták, így nagy valószínűséggel közel egyidősek a teleppel. Az Árpád-kori objektumok nagyobb része 10-11. századi, de későbbiek is előfordulnak, a területen a 12-13. századig laktak. Későbbi objektum viszont nincs a területen, középkori települést sem ismerünk itt. Két, ma is létező, középkori eredetű falu (Magyar) Egres és (Kapos)Füred között helyezkedik el. A feltáráson a Rippl-Rónai múzeum munkatársai közül Molnár István, Somogyi Krisztina régész, Nyári Zsolt, Stunya Péter, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán, Szabó Domán technikusok, rajzolók vettek részt. Somogyaszaló-Malom-sűrű (91191) Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi: Megelőző feltárás 2016. Somogyi Krisztina: Építés közbeni feltárás 2018 A lelőhely Somogyaszalótól nyugatra, a Deseda keleti magaspartján található, a Vádonc nevű határrész akácosától északra. Összesen 118 objektum (217 stratigráfiai egység) került elő a 9538 m2 területen, melyek közül 84 gödör, 76 cölöphely, 19 árok, 15 geológiai jelenség, 6 kemence, 5 anyagnyerő gödör, 4 épület, 3 előtérgödör, 3 paticsos omladék, egy kút és egy kultúrréteg volt (VII. t. 1.). Korukat tekintve 44 bronzkori, 66 kelta, 18 őskori, 2 újkori és 89 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú (de valószínűleg bronzkori vagy kelta). A feltárási terület északi-középső részén, a mélyebben fekvő területen egy bronzkori, szürke, kerámiatörmelékes, paticsszemcsés kultúrréteg húzódott, melyben a kelta beásások foltjai jól kirajzolódtak. A feltárt területre a kisebb-nagyobb csoportokban elhelyezkedő késő bronzkori és ugyancsak csoportokban fekvő késő kelta települési objektumok jellemzőek. Ajelenségek egyenletes sűrűségben helyezkedtek el az egész felületen. A késő bronzkori jelenségek a feltárási terület középső részétől egy kissé délre helyezkedtek el. Az Urnamezős- és/vagy Halomsíros kultúra objektumainak esetében a leletanyag nagy része három nagyobb méretű anyagnyerő gödörből és két széles árokból került felszínre. A közel 20 m hosszú és 7-15 m széles anyagnyerő gödrök mélysége a 150-170 cm-t is elérte, aljuk és oldalfaluk kisebb-nagyobb beásásokkal tagolt. Az anyagnyerő gödrök közül a lelőhely déli részén fekvőek betöltése nagyon kötött, kevert löszös volt, felettük - a szelvényfalban - jól látható volt egy eltemetett kultúrréteg. A 14/20 árok alján két kerek, átégett, tüzelőhelyre utaló jelenséget figyeltünk meg, melyek közül az egyik keményre átégett alján két bronztű került elő. A szélesebb árok (8/9) esetében, mind betöltésében, mind leletanyagában jól megfigyelhető volt, hogy azt a kelta korban újra kitakarították és használták, keleti végébe pedig egy majd 13 m hosszú és 7 m széles anyagnyerő gödröt (8/145) ástak. A kis-közepes méretű gödrök mellett felszín feletti építmények cölöphelyei is feltárásra kerültek. A több, egymással párhuzamosan haladó sorokban fekvő cölöplyukakból általában alig került elő leletanyag. A bronzkori objektumokból az állatcsontokon (főként kiskérődző), a megmunkált kőeszközökön (őrlőkövek, pattintott kőeszközök, kőbalta töredék) és az edénytöredékeken kívül számos bronztű (6. ábra), továbbá néhány agyagnehezék is felszínre jött. Az edénytöredékek között tárolóedények, füles bögrék, urna- és fazék alakú formák figyelhetőek meg. A díszítések között rátett, ujjbenyomkodással tagolt bordák, ferde irányú árkolások, seprűdíszítések említhetők meg. Az előkerült leletanyag a késő Halomsíros és a kora Urnamezős kultúra hagyatékának tekinthető. A kelta korszak kései időszaké bői származó számos kerek gödröt (köztük a fentebb említett anyagnyerőt), egy kutat, 4 félig földbemélyített épületet, 3 szabadtéri kemencét (ezek közül egy két-, egy másik háromkemencés) és árkokat tártunk fel. Az árkok, árokrendszerek a feltárási terület déli, lankás részén kerültek elő. A kelta objektumok az egész feltárási területen megtalálhatóak voltak. Azépületek, melyekben sem padlót, sem tűzhelyre utaló nyomot nem találtunk, egymástól távolabb voltak, köréjük kisebbnagyobb gödröket ástak, néha a ház mélyedésébe is. Az épületek a megszokott házformát követték: Rövidebb oldalfalainak közepén, illetve néha középen is, bontottuk ki a tetőt tartó oszlopok helyét. A gödrök között kerek és lekerekített sarkú téglalap alapúak is előfordultak, illetve
