Juhász Magdolna (szerk.): A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum közleményei 7. (Kaposvár, 2020)

Honti Szilvia et al.: Régészeti kutatások Somogy megyében 2018-2019-ben

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK SOMOGY MEGYÉBEN 2018-2019-BEN 203 A lelőhelyen feltárt objektumok jelentős része egy kora Árpád-kori faluhoz tartozik. A délről szomszédos 77305. lelőhelyre is áthúzódó település objektumai (épületek, gödrök, kemencék, kohók) kisebb-nagyobb szünetekkel, kisebb csoportokat alkotva 1,5 km hosz­­szan sorakoztak. A12 épület változatos formájú volt, cölöplyuk nélkü­li vagy 2-4-6 cölöplyukas is volt köztük. (Az épületek felhagyása után gyakran kemencéket vájtak oldalukba, ezért formájuk nem mindig volt pontosan meghatároz­ható.) Két esetben alapárok - talán bélelés nyoma - volt a falak mellett, két házban figyeltünk meg ülőgödörnek hívott objektumot. Három épületnek rövid oldali mene­teles lejárata volt (VI. t. 4.). A házak kemencéjét általá­ban a sarokban meghagyott agyagtömbben alakították ki, de volt, amelyiket a házgödör sarkába vájták. Az egyik alapárkos, 4 cölöplyukas, rövid oldali meneteles lejáratos épület kemencéjét agyagba tett római téglából építették meg (VI. t. 7.). Az épületek inkább kisebb vagy közepes méretűek, négyzet vagy téglalap alakúak vol­tak, de volt egy jelentősebb méretű is közöttük, amely­ben összesen 9 cölöphelyet találtunk. A ház 6 oszlopos szerkezetű volt, a 7. oszlop a bejáratnál állt, míg a két utolsó a nyugat-keleti tengelyű épület nyugati oldalán kialakított hosszú, meneteles lejárat feletti tetőt tartotta. A ház kemencéjét az északnyugati sarokban megha­gyott agyagtömbben alakították ki. A kemencebokrok közül több 10-12 kemencét is tartalmazott. Érdekes objektum az a kemence, amelyik előterének oldalában két kisméretű kemencét alakítot­tak ki. A gyengén átégett miniatűr tüzelőberendezések talán gyermekjátékul szolgálhattak (VI. t. 5-6.). A lelő­hely északi részén, 4, kissé földbe mélyített, avar típu­sú kohót is kibontottunk. A belőlük származó salakot a közeli kemencékben hőtartó rétegként használták, így nagy valószínűséggel közel egyidősek a teleppel. Az Árpád-kori objektumok nagyobb része 10-11. századi, de későbbiek is előfordulnak, a területen a 12-13. századig laktak. Későbbi objektum viszont nincs a területen, középkori települést sem ismerünk itt. Két, ma is létező, középkori eredetű falu (Magyar) Egres és (Kapos)Füred között helyezkedik el. A feltáráson a Rippl-Rónai múzeum munkatársai közül Molnár István, Somogyi Krisztina régész, Nyá­ri Zsolt, Stunya Péter, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Papp Zoltán, Szabó Domán technikusok, rajzolók vet­tek részt. Somogyaszaló-Malom-sűrű (91191) Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi: Megelőző feltárás 2016. Somogyi Krisztina: Építés közbeni feltárás 2018 A lelőhely Somogyaszalótól nyugatra, a Deseda keleti magaspartján található, a Vádonc nevű határ­rész akácosától északra. Összesen 118 objektum (217 stratigráfiai egység) került elő a 9538 m2 területen, melyek közül 84 gödör, 76 cölöphely, 19 árok, 15 geológiai jelenség, 6 kemen­ce, 5 anyagnyerő gödör, 4 épület, 3 előtérgödör, 3 pa­­ticsos omladék, egy kút és egy kultúrréteg volt (VII. t. 1.). Korukat tekintve 44 bronzkori, 66 kelta, 18 ős­kori, 2 újkori és 89 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú (de valószínűleg bronzkori vagy kelta). A feltárási terület északi-középső részén, a mélyebben fekvő területen egy bronzkori, szürke, kerámiatörmelé­kes, paticsszemcsés kultúrréteg húzódott, melyben a kelta beásások foltjai jól kirajzolódtak. A feltárt területre a kisebb-nagyobb csoportokban elhelyezkedő késő bronzkori és ugyancsak csoportok­ban fekvő késő kelta települési objektumok jellemző­ek. Ajelenségek egyenletes sűrűségben helyezkedtek el az egész felületen. A késő bronzkori jelenségek a feltárási terület kö­zépső részétől egy kissé délre helyezkedtek el. Az Ur­namezős- és/vagy Halomsíros kultúra objektumainak esetében a leletanyag nagy része három nagyobb méretű anyagnyerő gödörből és két széles árokból került felszínre. A közel 20 m hosszú és 7-15 m szé­les anyagnyerő gödrök mélysége a 150-170 cm-t is elérte, aljuk és oldalfaluk kisebb-nagyobb beásások­­kal tagolt. Az anyagnyerő gödrök közül a lelőhely déli részén fekvőek betöltése nagyon kötött, kevert löszös volt, felettük - a szelvényfalban - jól látható volt egy eltemetett kultúrréteg. A 14/20 árok alján két kerek, átégett, tüzelőhelyre utaló jelenséget figyeltünk meg, melyek közül az egyik keményre átégett alján két bronztű került elő. A szélesebb árok (8/9) esetében, mind betöltésében, mind leletanyagában jól megfi­gyelhető volt, hogy azt a kelta korban újra kitakarítot­ták és használták, keleti végébe pedig egy majd 13 m hosszú és 7 m széles anyagnyerő gödröt (8/145) ástak. A kis-közepes méretű gödrök mellett felszín feletti építmények cölöphelyei is feltárásra kerültek. A több, egymással párhuzamosan haladó sorokban fekvő cölöplyukakból általában alig került elő lelet­anyag. A bronzkori objektumokból az állatcsontokon (főként kiskérődző), a megmunkált kőeszközökön (őrlőkövek, pattintott kőeszközök, kőbalta töredék) és az edénytöredékeken kívül számos bronztű (6. ábra), továbbá néhány agyagnehezék is felszínre jött. Az edénytöredékek között tárolóedények, füles bögrék, urna- és fazék alakú formák figyelhetőek meg. A díszí­tések között rátett, ujjbenyomkodással tagolt bordák, ferde irányú árkolások, seprűdíszítések említhetők meg. Az előkerült leletanyag a késő Halomsíros és a kora Urnamezős kultúra hagyatékának tekinthető. A kelta korszak kései időszaké bői származó számos kerek gödröt (köztük a fentebb említett anyagnyerőt), egy kutat, 4 félig földbemélyített épületet, 3 szabadtéri kemen­cét (ezek közül egy két-, egy másik háromkemencés) és árkokat tártunk fel. Az árkok, árokrendszerek a feltárási terület déli, lankás részén kerültek elő. A kelta objektumok az egész feltárási területen megtalálhatóak voltak. Azépü­­letek, melyekben sem padlót, sem tűzhelyre utaló nyomot nem találtunk, egymástól távolabb voltak, köréjük kisebb­­nagyobb gödröket ástak, néha a ház mélyedésébe is. Az épületek a megszokott házformát követték: Rövidebb ol­dalfalainak közepén, illetve néha középen is, bontottuk ki a tetőt tartó oszlopok helyét. A gödrök között kerek és lekerekített sarkú téglalap alapúak is előfordultak, illetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom